Ha nagy mennyisegben tudnánk antianyagot előállítani mennyire változna meg a vilagunk? Mikre használnák fel a gyakorlatban?

"nem tudjuk tárolni a fizika szabályai szerint"

Csak ez nem igaz.

Semmiféle szabály nem tiltja a tárolását, csak nem érhet közönséges anyaghoz. Ha mégis hozzáér egy nagyon kis %, az nem katasztrófa, csak melegedni fog, meg sugározni.

Az ilyen problémákat ma már az ipar tudja kezelni.

Nem egyszerű feladat, és igen veszélyes - de te azt mondtad, hogy lehetetlen, az meg nem igaz.

Annak idején a nitroglicerint is először meleg eljárással készítették, ahol 50% volt az esélye, hogy az egész felrobban úgy, ahogy van. Fel is robbant jó párszor, utána találták fel a dinamitot.

Itt, a készítéshez minimum fúziós energia szükséges, hogy a gazdaságosság egyáltalán felmerülhessen. Biztonság pedig akkor lesz, ha sikerül megoldani, hogy ami készül, az mágneses legyen, de ne ion, hanem semleges anyag.

"Itt, a készítéshez minimum fúziós energia szükséges, hogy a gazdaságosság egyáltalán felmerülhessen." Nem gazdaságossági kérdésről vitatkozunk.

"Biztonság pedig akkor lesz, ha sikerül megoldani, hogy ami készül, az mágneses legyen, de ne ion, hanem semleges anyag." Mivel csak gyorsítókban tudunk antianyag részecskéket létrehozni, abból elég nehéz lesz mágneses anyagot előállítani.

"csak gyorsítókban tudunk antianyag részecskéket létrehozni"

Megint csak nem igaz, létezik ilyen átalakulás.

"Mivel csak gyorsítókban tudunk antianyag részecskéket létrehozni, abból elég nehéz lesz mágneses anyagot előállítani."

[link]

Jó, ne tereljünk (egyikünk se), térjünk vissza az eredeti kijelentésemhez: "Mivel csak gyorsítókban tudunk antianyag részecskéket létrehozni, abból elég nehéz lesz mágneses anyagot előállítani."

Akkor mondjátok el szépen, hogy a lézeres eljárással tudunk-e mágneses antianyagot előállítani?

Egyébként a lézeres eljárásnak is ugyanaz a problémája, hogy nagyobb mennyiségben tárolni nem tudják a keletkező pozitronokat, ugyanis azok töltött részecskék, amik taszítják egymást, elég nehéz őket egy helyen tartani.

Egyébként a CERN-ben másodpercenként néhány tízmillió pozitront tudnak gyártani az antianyaggyárukban. Ez látszólag soknak tűnik, de 1 grammnyi pozitron előállítása ilyen ütemben nagyjából milliárd évig tartana. Ekkora mennyiség persze már jelentős energiát képvisel, nagyjából a hirosimai bombához mérhetőt. De mondjuk rakéta meghajtásához, vagy erőművekbe azért már grammnyi mennyiségek kellenének.