Meteorbecsapódás esetén a légkörbe került meteor megváltoztatja annak élettani összetételét? Kvázi a meteor közvetlen környezetében elméletileg maga a Föld légköre (is) kémiailag "károsodik"?
A meteoritok nem valami misztérikus anyagból vannak. Többnyire vas, nickell, silícium, meg még egy csomó más fém, a meteorit fajtájától függően. Ezek magukban a környezetre nem különsebben kártékonyak, a becsapódáskor felszabaduló energia ami a legnagyobb kárt fogja okozni.
A légkört nem igazán befolyásolják, maximum a por amit felvernek becsapódáskor. Illetve az égése során keltkeznek fém oxidok, de ezek stabil, nem reaktív anyagok. Nem veszélyeztetik az élővilágot, és az első eső kimossa őket a levegőből.
Ahogy előző is írja az energia ami a legtöbb kárt fogja okozni.
Egyébként az egész Földre 1 év alatt kb 5000 tonna (egy kisebb cirkáló tömege) hullik por formájában légkörben elégő mikro meteoritokból.
Mindenütt hullik még sincs hatása. Sőt ez olyan vékonyka lepel lenne hogy észre sem vennéd. Ellenben mondjuk a szaharai porhullásokkal, meg a városi szmoggal és porral. Ezeknek jelentősebb a hatásuk az élővilágra.
Továbbá olyan magasan (100km->30km) elégnek ezek hogy tulajdonképpen el sem érik az élőlényekkel teli zónákat. Így azt sem tudjuk ráhúzni hogy ott lokálisan megionizált vagy megsütött volna valamit.
(Bár már találtak héliumballon magasságban kb 36km -en pókokat melyek megfagyva repkednek a pókfonáljukon, ennek sincs jelentősége. Attól az még nem egy élettől nyüzsgő zóna. )
#3
Erre gondolok: A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, IONIZÁLJÁK azt. - Wikipédia
Sőt eszembe jutott még egy dolog. Ha már ionizálásról beszélünk.
A Földet folyamatosan érik nagy energiájú részecskék.
Nagy sebességük miatt ezeknek a relativisztikus élettartama megnyúlik annyira hogy elérik a felszínt.
Ez pedig azt jelenti hogy egy komplett müon áradatban él minden élőlény ami mellesleg ionizáló is, hiszen néha azért ütköznek atomokkal és ezzel velünk is kiütnek atomokat és nagy az áthatoló képességük is.
Tudományos detektálást földalatt szoktak ezekkel végzni.
Pl barlangkutatók, nemrég a piramisoknál is használták, de egyéb nagy detektorokat is építenek.
Igen, azok a lángja/csóva amit maga után húz. Ionizált gáz, lényegében csak nagyon forró levegő. Azt leszámítva hogy nyilván megsüt mindent ami hozzáér, más szempontból nem veszélyes. Nem bocsájt ki semmilyen veszélyes sugárzást (leszámítva egy kevés uv-t), és pillanatok alatt lehűl.
Viszont ez technikailag megváltoztatja a elvegő összetételét. Nitrogén oxidok fognak keletkezni, ami habár önmagában egy mérgező gáz, a keletkezése teljesen jelentéktelen. Villámok folyamatosan nagyobb mennyiségben generálnak nitrogén oxidokat.
#6
Egy müon mennyivel kisebb egy elektronnál?
"egy komplett müon áradatban él minden élőlény" - Ez befolyásolólag hat az
élő szervezet oxidációs és redukciós folyamatainak egyensúlyára?
Szubatomi részecskéknek nincs igazán méretük. De a müon tömege nagyából kétszázszor nagyobb mint az elektroné.
"Ez befolyásolólag hat az élő szervezet oxidációs és redukciós folyamatainak egyensúlyára?"
Valamilyen szinten igen, de az ebből származó elnyelt sugárzás gyakorlatilag elhanyagolható. Mivel rendkívül gyorsak általában csak simán áthatolnak rajtunk mielőtt letudnának adni bármilyen jelentős energiát. De elméletileg okozhatnak DNS károsodást, hasonlóan a többi ionizáló sugárzáshoz.
De mégis melyik a nagyobb: a müon vagy az elektron?
Nagyon köszi!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!