Az üveg a definíciója szerint: "mechanikai tulajdonságok szempontjából szilárd anyagként viselkedik, de struktúrájából molekuláris szinten hiányzik a rendezettség, így tulajdonképpen folyadékhoz hasonló"; - akkor most mire számítsak?

Nem néhány évben vagy századokban kell mérni, hanem minimum évezredekben.

#11 (12:53) - úgy sem folyik meg, mert az üveg egy bizonyos hőmérséklet alatt teljesen szilárd, mint a fémek vagy a kristályos anyagok. Edzett üveget se lehetne készíteni, ha nem így volna, mert nem tartaná meg a belső feszültséget!

@12: Nem szilárd, hanem extrém nagy viszkozitású nem newtoni folyadék. Gondolj a vizes kukoricadarára! Ha ráállsz, elsüllyedsz benne, ha kalapáccsal rácsapsz, törik.

Úgy értve, hogy nem tartozik a nemnewtoni folyadékok közé.

[link]

A nagyon viszkózus folyadék azt jelentené, hogy a molekulákon belül kovalens vagy más elsőrendű kötések vannak, közöttük viszont csak másodrendűek, így a molekulák kvázi gördülhetnek/csúszhatnak egymáson (nem biztos, hogy ez a jó megfogalmazás, de képszerű), még ha nagyon lassan is. Az üvegben csak kovalens kötések vannak, de rendezetlenül, tehát van egy adott, befagyott térháló. A vonatkozó rajzokat nézve akár úgyis mondhanánk, hogy egy olyan elfajzott kristályszerkezet, amiben majdnem annyi a hibás, mint a hibátlan rész, így a mennyiségi változás átment minőségibe. Innen nézve a technológia csodája, hogy vannak optikai minőségű üvegek, amelyek nem barmolják szét a fénynyalábokat.