Létezik olyan szilárd anyag vagy folyadék, ami lebeg valamilyen gázban, vagy úszik valamilyen gázon, mert kisebb nála a sűrűsége?

A legkisebb, levegőnél kisebb sűrűségű - 1,2 kg/m^3 alatti - szilárd anyagok az aerogélek (~1 kg/m^3):

[link]

a fém mikrorács (0,9 kg/m^3):

[link]

aerografit (0,18 kg/m^3):

[link]

aerografén (0,16 kg/m^3):

[link]

- de ezek nem igazán homogének - a hungarocell 75, a parafa 240 kg/m^3 sűrűségű:

[link]

A legsűrűbb gáz a volfrám-hexafluorid:

[link]

13 kg/m^3 sűrűséggel - de az mérgező és korrozív - utána talán a perfluor-bután:

[link]

van - az legalább inert - az "csak" 11,21 kg/m^3 sűrűségű.

Szóval nem igazán van olyan homogén, szilárd anyag, ami lebeghetne a gázon.

Klasszikus kísérlet a gravitációra: kicsi ólomgolyó és azonos tömegű tollpihe zuhanása. Ha ez egy zárt csőben történik, ahol vákuum van, akkor együtt esnek. He az a szabad levegőn történik, akkor a piha nagyságrendekkel tovább esik.

A légnemű anyag is anyag, benne a haladás legellenállásba ütközik, ez az erő a gravitáció ellenében hat. Ebből következik, ha egy anyag tömege elegendően kicsi, ugyanakkor a felülete elegendően nagy, akkor a légellenállás lehet a gravitációs erővel egyenlő, ami lebegést eredményez. Ráadásul a levegő instabil, ami azt jelenti, kialakulhatnak benne le és felfelé áramlások, így anyagok nagyon hosszú időn át lebeghetnek. Jellemzően például télen hamupernye akár hetekig lebeghet, mozoghat a levegőben. De ilyen a por is bizonyos esetekben. Így tud a sarkkörön szaharai por lebegni a levegőben, teljesen homályossá téve azt.

Egyébként nem a sűrűség számít, hanem a testre ható erő. Sűrűbb anyag általában, nehezebb a ritkább anyagnál, ezért a ritkább felhajtóereje kisebb a gravitációnál, ezért süllyed el a sűrűbb. Ám apró szemcséknél, nagy felületű alig sűrűbb anyagoknál számos más erő is keletkezik, és a gravitációval elkotott eredőjük akár nulla vagy felfelé mutató is lehet.