Mitől függ, hogy folyadékoknál, vagy folyadék-szilárd anyagoknál melyik fog folyadék felszínén lebegni, és melyik lesz az amelyik elsüllyed?
Szóval pl fémnátriumot oldok vízben, akkor miért süllyed le a fémnátrium a kémcső aljára, és a hidrogéngáz miért száll fel?
Vagy ha egy halott kerül a vízbe, akkor először lebegni fog a víz felszínén, majd lesüllyed, miután megtelt vízzel a tüdeje? Ez miért van?
Van olyan kémiai reakció, amikor beledobok egy folyadékkal telt kémcsőbe egy szilárd anyagot és nem fog elsüllyedni, hanem a folyadék felszínén fog lebegni?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
A sűrűségtől. A nagyobb sűrűségű anyag lesüllyed, az alacsonyabb sűrűségű anyag pedig lebeg.
https://www.youtube.com/watch?v=f5U63IGmy6Q
A higanyon elég sok minden lebeg, mivel a higanynak jó nagy a sűrűsége.
A hulla esetén inkább átlag sűrűségről lehet beszélni. A gázok sűrűsége alacsony, ezért amikor tele van gázzal a hulla, akkor lebeg. Amikor a gázok kimennek belőle, és kitölti a víz, akkor elsüllyed.
Aaah köszi, én is így gondoltam. De olyat olvastam, hogy a felületi feszültség következménye, hogy bizonyos nagyobb sűrűségű anyagok a folyadék tetején nem süllyednek el, hanem lebegnek.
Ez mikor következik be? Általában csak akkor, ha kémcsőben van a folyadék, vagy egy bizonyos határértéknél kisebb helyen és nem pl egy tóról beszélünk, ahol eleve nem is beszélhetnénk felületi feszültségről, ugye?
Vagy pontosan milyen és mekkora határértékeknél beszélhetünk felületi feszültségről?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Honnan veszed, hogy a fémnátrium elsüllyed? Ugyanis a sűrűsége ( 0,968 g/cm³) kisebb mint a vízé (1,000 g/cm^3).
Igen, az úszik a folyadékon amelynek sűrűsége kisebb mint a folyadéké. Pl. a vas úszik a higanyon. :)
dellfil
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"bizonyos nagyobb sűrűségű anyagok a folyadék tetején nem süllyednek el, hanem lebegnek.
Ez mikor következik be?"
Ha a folyadék felületi feszültsége nagy, a nehezebb szilárd anyag nem nagyon sokkal nagyobb sűrűségű és ha a szilárd anyagdarab kicsi súlyú és a folyadékhoz hidrofób, tehát nem nagyon nedvesíti.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
a fémnátrium+víz pont egy olyan reakció, hogy nem süllyed le:
https://www.youtube.com/watch?v=2p_TjebTh9U
nálunk anno kishajóval mutatták be és ahogy átnedvesedet a nátrium begyújtotta :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!