Azerbajdzsán;Örményország és Grúzia mióta Európai országok? Vagy miért tartják magukat annak?

Azerbajdzsán nem az. Ők türkök.

Georgia és örményország viszont a legősibb keresztény nemzetek, így valamennyire kulturálisan, de vallásukban mindenképp európaiasnak számítanak.

[link]

"

Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens. Az eurázsiai lemez mellett alkotórésze még a török-hellén kéreglemez, az arábiai kéreglemez, az iráni kéreglemez, az ausztrál-indiai kéreglemez indiai része és az észak-amerikai kéreglemez kamcsatka–csukcsföldi része.[1]

Az Európa és Ázsia közötti nagy kulturális különbségek miatt társadalmi-politikai-kulturális szempontból hagyományosan két külön kontinensként szokták kezelni.

Egyes történészek véleménye szerint Dél-Európa, Dél-Ázsia és Délnyugat-Ázsia történelmileg összetartoznak, és együtt alkotja Dél-Eurázsiát. Hasonlóképpen, Észak-Európát és Észak-Ázsiát néha Észak-Eurázsiának nevezik.[forrás?]

"

Ehez csak annyit tennék hozzá hogy bár mindenütt nincsen tökéletesen egyértelműen meghúzható vonal Európa és Ázsia között, azért Keleten az Urál hegység és Délen a Kaukázus hegység viszonylag jó belövi mi hova tartozik.

Sőt a Kaukázus hegység "vonala" dupla mert van egy kicsi és van egy nagy is.

[link]

És hogyha a Kis-kaukázust tekintik ezek az országok Európa határának (Miért is ne tehetnék így.). Akkor bizony tényleg Európában vannak.

Kultúrálisan is ezt a részét már korábban említették itt mások is. (Többnyire nem muszlim világról beszélünk ott.)

Más a politikai térkép és más a földrajzi, ahol kontinenseket különböztetnek meg. Ráadásul a kontinenseket is 4-től 7-ig osztják fel a tárgyalt témához igazodóan.

[link]

A három ország pont nincsen benne a pontos Európa határokban.

[link]

De ez tényleg olyan, hogy ha belevennénk őket is, akkor a mellettük lévők is "igényt tarthatnának rá", már ha érdekelné őket. 🙂

Hasonló kérdés ez, mint hogy meddig domb és mettől kezdve hegy a tereptárgy? Egyszerűen valamit kitalálnak rá.

Adott dologról való vélekedés (feltéve hogy megalapozott és jól megfogalmazott) sokféle lehet. Ha fontos, akkor megpróbálnak konszenzust létrehozni.

Ilyen a méter hossza, a hegy/domb elválasztó határ és az Európa/Ázsia határvonal is. Azonban egy konszenzus soha nem teljes, főleg nem időben, ezért mindig lesznek, akik kritizálni próbálják. Egyiket többen, másikat kevesebben, az ismeretszint szerint. E tekintetben van még egy fogalom, a fontosság. Fontos dolgokat kevesen vitatnak, és az eltérő véleményeket nem szokták figyelembe venni. Vannak és nem számít.

Ez a helyzet a méter hossza, a hegy/domb elválasztó határ és az Európa/Ázsia határvonal esetében is. Igen, magyarázzák másképp. Na és? Változik ettől valami? Alapos ok esetén fog, anélkül páran csócsálják aztán elhal.

#4

"Eurázsiában. Ez lehet Portugália vagy Japán is. Szerintem ennél kicsit kisebb kontinenst kellene meghatározni. Annyira különböző minden szempontból, hogy semmi értelme nem lenne összevonni a két területet"

Ezt ugyanúgy el lehetne mondani akkor is ha csak Ázsiáról beszélünk. Mert az jelentheti Izraelt és Japánt is. Törökországot vagy Dél-Koreát is. Vagy Afganisztánt és Vietnamot is. Indonéziát vagy az orosz Távol-Keletet is. Annyira különböző minden szempontból, hogy semmi értelme nem lenne összevonni a két területet.

Szóval Ázsiát is fel lehetne több részre osztani, leválasztva róla a Közel-Keletet és az indiai szubkontinenst is mert ezek eléggé eltérőek kulturális értelemben Ázsia többi részétől. Viszont ha ezt tesszük akkor egy csúszós lejtőbe jutunk, mert ha a Közel-Keletet leválasztjuk Ázsiától akkor Észak-Afrikát is le kellene Afrikától mert az közelebb van kulturálisan a Közel-Kelethez mint szubszaharai Afrikához. És akkor lehetne Észak-Afrika+Közel-Kelet egy új kontinens.

De ha ezt tesszük akkor már semmiféle földrajzi következetesség nem lenne abban, hogy mit határozunk meg kontinensnek, csakis kizárólag a kulturális alapok számítanának. Ami már eléggé ellentmondana a kontinens definíciójának.

Szóval szerintem az lenne a helyes meghatározás, hogy Európa csak egy kulturális régiója az Eurázsiai kontinensnek, ugyanúgy mint ahogy a Közel-Kelet, az indiai szubkontinens és Kelet-Ázsia is az. De mind az eurázsiai kontinensen fekszik, mivel ez egyetlen összefüggő földterület. Oroszországban meg sok kelet-európai/eurázsiai országban egyébként az iskolákban is így tanítják.

Európa méretre is kb akkora csak mint a Közel-Kelet vagy az indiai szubkontinens egésze, ebből a szempontból is logikus a fenti meghatározás.

Ez nem azt jelenti persze, hogy Európáról ne lehetne önállóan beszélni és megszűnne létezni, mert Latin-Amerikáról is szokás beszélni úgy, hogy mégsem tekintjük önálló kontinensnek. Ha az egy Amerika meghatározást nézzük akkor egész Latin-Amerika egy az egyben az amerikai kontinens része USA-val, Kanadával és a karibi szigetországokkal együtt. Az Észak vs Dél-Amerika definíció szerint Mexikó, Kuba, Dominikai köztársaság mind Észak-Amerika, míg a maradék latin-amerikai ország többsége Dél-Amerika. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan dél-amerikai országok amelyek technikailag nem is részei Latin-Amerikának (Guyana, Suriname).

Ehhez hasonlóan Európa sem egy önálló kontinens, még csak nem is fekszik önálló kőzetlemezen, hanem az eurázsiai lemez része. India ellentétben saját kőzetlemezen fekszik tehát földrajzi értelemben nekik nagyobb jogosultságuk van önálló kontinensnek nevezni magukat mint Európának.