Ma melegebb a hőmérséklet, mint a középkori klímaoptimum idején?

globálisan nagy valószínűséggel igen

lokálisan akad néhány olyan térség, ahol valószínűleg nem

Mivel a középkorban senki nem mérte a hömérsékletet, ezért a kérdés nem megválaszolható.

Tippelni lehet, csak éppen az nem több, mint tippelés, nem jelent semmit

A kis jégkorszak a 16. századtól a 19. századig tartott és számos módon tudjuk vizsgálni, például a fák évgyűrűiben, a talajrétegekben, a gleccserek jégvastagságában, stb..., de történeti források, leírások is tájékoztatnak erről, például az öltözködési szokások, mely szerint késő ősztől tavaszig prémes kabátokban jártak, ismert volt a kiskabát alatta, mint viselet, aztán a tavak folyók gyakori befagyása, mint például a Szajna, vagy a Temze történelmi események színhelye lett, vagy mondjuk a Duna jege, amelyen Mátyás királlyá választják.

Vannak leírások kőkemény hideg telekről, amelyben sokan megfagytak, hatalmas ősztől tavaszig hóborította síkságok jelennek meg a művészetekben, festményeken, regényekben, hadtörténeti munkákban és bár ezekből nem tudjuk a pontos hőingadozásokat megismerni, tudományos módszerekkel erre is van mód,

itt írnak erről kissé részletesebben:

[link]

Akármi lehet, de egy biztos, ilyen tömeges kihalási hullám, ilyen gyorsan utoljára csak a meteorit becsapódását követően volt, ami a dínók nagyrészének is betett.

Most ebbe bele tartozik valószínűleg az irdatlan mennyiségű fosszilis energiahordozó elégetése, a városok terjeszkedése, élőhelyek autópályával történő elszeparálása is.

Minden esetre nagy a baj, azt felesleges tagadni.

Azt hiszem, hogy nem, vagy csak felületesen olvastátok el a 3. válaszomban adott linket a kis jégkorszakról, amelyben szó van a lehűlés okairól és mértékéről is, amely világviszonylatban nem érte el az 1°C-t.

Az más kérdés, hogy ez lokálisan milyen hatásokat okozott és hogy Európában jóval nagyobb mértékben jelentkezett.

A jelenlegi felmelegedés ennél szignifikánsan jóval több, már eléri a globális 2°C-t.

Sajnos az éghajlatok, a klímák nagyon érzékenyek, ezeknek a csekélynek tűnő értékeknek a több, vagy inkább sokszorosa jelentkezik időlegesen és lokális szinten, így lesz ebből Indiában májusban 55°C (a múlt héten) és így történhetett meg, hogy a középkorban rendszeresen vásárokat tartottak a Temze befagyott jegén.

A Klímaszakemberek ezért riogatnak, mert 2-3°C globális felmelegedés lokálisan akár hetes 55-60°C hőhullámot okozhat, amiben kiégnek a kultúrnövényeink, elpusztulnak a rovarok, például a méhek, pusztulnak a madarak, az emlősök, gyakorlatilag az egész élővilág, beleértve az embert is.

Azt is megjegyzem, hogy a felmelegedést és a klímaváltozást külön kll kezelni, értelmezni, mert attól függetlenül, hogy van közük egymáshoz, két külön fogalomról van szó.

#8 A klímaváltozás komoly veszély, de azért ne süllyedjünk le a bulvárba illő szenzációhajhász riogatás szintjére.

Az, hogy egy térség átlaghőmérséklete 2-3 °C-ot emelkedik, önmagában semmit nem mond az egyes éghajlati elemek változásáról, így a hőhullámokról sem, ezeket külön kell vizsgálni, nem pedig csípőből hozzáképzelni plusz tíz fokot. Az időjárás néha amúgy is karcolgatja a rekordokat klímaváltozás nélkül is (a globális melegrekord 56,7 °C is még 1913-ból származik), és például hazánkban is várhatóan sokkal inkább kell tartanunk attól, hogy egyre több nyári nap fog 35 °C-os hőséggel telni, mint attól, hogy 41 °C helyett mondjuk 51 °C lesz a melegrekord.

Ami Indiát illeti, a nagy részén trópusi monszun éghajlat van három évszakkal, náluk nincs olyan, hogy "mi lesz majd nyáron, ha már májusban ilyen rettenet hőség van", május a legforróbb hónapjuk, a múlt heti hőhullám során pedig 50,8 °C volt a legmelegebb hivatalos mért érték.

Mind az ember, mind a földi élővilág a történelme során kibírt már egy sor nagyon extrém eseményt (súlyos veszteségekkel természetesen), szóval ezt is átvészelné, itt inkább az a kérdés, akarjuk-e, hogy a mi tevékenységünk okozza a következő, súlyos veszteségekkel járó extrém eseményt.

#2 válasz pontosítása: Mivel a középkorban senki nem mérte úgy a hőmérsékletet, mint ma, közvetlenül nem hasonlítható össze az alma és a körte.

Egy, a középkoron átívelő becslés látható itt: [link]