A tölgyesek és a bükkösök hány méter magasságig vannak?

"Európa csapadékos, kiegyenlített éghajlatú hegyvidékein – Nyugat-Európában a nedvesebb dombsági területeken is – bükkerdők váltják fel a különféle tölgyeseket, elsősorban a gyertyános-tölgyeseket, melyek a 250–400 m közötti magasságot kedvelik. A 400–600 m közötti területeken vegyesen találhatók bükkfák és tölgyek, gyertyánokkal elegyedve, ám 600 m-től a bükkösök veszik át a vezető szerepet. Dél-Európában a bükkerdők jóval magasabb területeken kezdődnek, mintegy 1000–1800 m körül."

Ezt miért nem lehetett megnézni a Wikipédián?

Éppenséggel nem a magasság számít, hanem a hőmérséklet, helyi klíma. A hegyek meredek, északi oldalán, ahol szinte örökké árnyék van, hűvös, jobban megmarad a hó, nedvesség, ott a legmélyebb völgy legaljáig is leérnek a hűvösebbet kedvelő bükkösök. A déli oldalon, amit rögtön kiszárít a napsugár, pedig semmilyen magasságban nem lesz hidegkedvelő növény.

Persze még ez is csak elmélet arról, hogy hol mi maradna évmilliók múlva, ha az ember eltűnne. A valóság az, hogy mindenhol az van, amit az erdőgazdaság meghagyott, hogy legyen...

Amúgy a csertölgy bírja jobban a meleget-szárazságot, a kocsánytalan kevésbé, a bükk a legkevésbé, és a helyi adottság jobban számít, mint a konkrét magasság.

Értelemszerűen a csapadékosabb nyugati és hűvösebb északi részeken sokkal alacsonyabban tudnak előfordulni ugyanazon körülmények és fajok, mint a forró-száraz Délkelet-Európában. Angoloknál lenn, a síkságon is megél a tölgyfa, nálunk meg az akác is kipusztul...