Ha az energiának nincsen súlya, akkor a feketelyuk hogy nyeli el a fényt?

Ugye a súly akkor tud nem 0 lenni, ha van alátámasztás vagy felfüggesztés.

A másik meg, hogy a relativitás elméletben (ami a fekete lyukak magyarázásához kell) van egy olyan, hogy „tömeg-energia ekvivalencia”, tehát – ha a súly helyett a tömegre gondolsz – akkor a kérdésedre az a válasz, hogy az energiához igenis társul tömeg.

"Ha az energiának nincsen súlya,..."

A többletenergia tömegnövekedéssel jár.

"... akkor a feketelyuk hogy nyeli el a fényt?"

A fénynek van tömege az E=mc^2 képletnek megfelelően. És ha egy tömeggel rendelkező valami gravitációs mezőbe kerül, akkor lesz súlya is. A feketelyukaknak nagyon erős gravitációs mezejük van.

Tegyük tisztába a dolgokat.

"A fénynek van tömege az E=mc^2 képletnek megfelelően. És ha egy tömeggel rendelkező valami gravitációs mezőbe kerül, akkor lesz súlya is."

Ebben a 2 mondatban több szarvashiba van.

Minden gravitációs mezőbe lévő és szabadon eső tömeggel rendelkező objetum súlytalan, dehát már nem igaz az állításod. (Vagyis ha pl beleugrasz egy uszodai medencébe, addig amíg zuhansz súlytalan vagy, de tömeged akkor is van)

A fény tömeg nélküli. Ha már képlet akkor a helyes ide vonatkozó képlet E = c * p. A "c" a fénysebesség, a "p" az impulzus vektor magnitúdója. Ezzel szemben az "m" nyugalmi tömeggel rendelkező részecskék esetében a spec.rel. szerinti képlet E^2 = c^2*p^2 + m^2*c^4, ami nyugalmi esetben p=0 így E^2 = m^2*c^4 azaz E = m*c^2.

A fénynek nincs nyugalmi állapota azaz nincs olyan inerciarendszer melyhez képest nyugalomban van vagyis minden inerciarendszerhez képest c sebességgel halad.

Amit a kérdező felvetett, látszik hogy (hibásan) szinonímaként tekinti a súly és a tömeg fogalmát.

Tömeg alatt értsünk mindig invariáns tömeget avagy nyugalmi tömeget, a relativisztikus tömeg mint fogalom matematikailag helyes és konzisztens, de annál inkább zavart kelt a laikusokban. Mivel a nélkül is teljességében leírható az egész rel.elm. így már évtizedek óta ezen fogalmat inkább csak kivezetik, de kiirthatatlanul benne maradt a köztudatban (Már Hraskó Péter sem javasolta ezen fogalmat.)

Newton óta tudjuk, hogy a gravitáció hat a tömeggel rendelkező objektumokra a tömegsűrűségük és az egymástól való távolságok függvényében.

Einstein óta tudjuk, hogy ennél jóval bonyolultabb a fizika. A közönséges anyagok számára elég jó közelítéssel igaz a Newton féle modell (bár például nem magyarázza meg a Merkúr perihélium anomáliáját, amit az Einstein féle modell megmagyaráz).

Einstein óta tudjuk, hogy nem csupán a tömegsűrűség és a távolság függvénye, hanem ott van még jó néhány paraméter ilyen az energiasűrűség, az energiaáram-sűrűsége, impulzusáram-sűrűség,impulzus fluxusok, nyírófeszültségek.

A fénynek létezik energiasűrűsége, dehát hat rá a gravitáció azaz passzív résztvevője, de a fény maga is gravitál vagyis aktív résztvevője is a gravitációnak.

Pofon egyszerű a válasz:

Egy fekete lyuknak nagyobb a szökési sebessége, mint a fény sebessége. Azaz, ha ki akarnál jönni egy fekete lyukból, a fénynél gyorsabban kellene menned. De a fénynél gyorsabban nem tud menni semmi sem, maga a fény sem.