Az uráli népek és az eszkimók hogyhogy nem nordikus vonásokkal rendelkeznek?

"Északon élnek, a hidegben."

pont, hogy az ő testfelépítésük alkalmazkodott legjobban a hideghez.

Valódi szibériai, belső-ázsiai hidegekben, tehát a mínusz ötven-hetvenben, a kiálló sallangoktól mentes, kompakt, gömbhöz közelítő test- és fejforma a túlélőképes, a hőtartóképes, pont nem a nyúlánk, 190-es, lapátkezű, "karakteres arcélű", tornyos homlokú, nagy állú, elálló fülű, nagy orrú megjelenés. Első valódi hidegben lefagyna a kezük, lábuk, orruk, azt letörne a fejükről.

Ebben az ember nem különbözik, bármelyik állatfaj hideg égövi alfaja, változata hasonlóan szelektálódott tömzsibb, kerekebb formájúra, a sarkvidéken nem fogsz látni fél méteres lapátfüleket meg zsiráfszerű állatokat.

Észak-Európában (Izland, Dél-Skandinávia, Szentpétervár...) nincs komoly, mínusz ötven fokos hideg, viszont állandó a felhő borítottság. Nincs szükség a fejed búbját, szemfeneket, bőrt védeni a pusztító, rákosító verőfénytől, viszont nehezebb begyűjteni a D-vitamint. Ezért az észak-európaiak nem formára, hanem színre szelektálódtak halványabbra a többi emberhez képest. Mongóliában viszont akkor is hét ágra tűz a Nap, ha közben mínusz negyvent mérnek. Csakis az óceánhoz közeli, felhős, észak-nyugat-európai térségben megengedett, hogy nincs fényvédelem.

(Nyilván ne napjaink embereire gondoljunk, akik már művi környezetben, fűtött lakásokban, irodákban élnek bárhol a Földön, ahol akarnak, és ha mégis bajuk van, hát beveszik a vitamint meg a gyógyszert. Régen, ősemberi viszonyoknál, ha valaki valahová nem volt való, ott meghalt. Eszkimóknak állítólag olyan a szervezetük, hogy előállítja a C-vitamint, anélkül, hogy tömnék magukba éjjel-nappal a zöldséget. Más meg skorbutot kap.)