Ha a kő és a hamburger is ugyanolyan atomokból áll, miért nem ehető a kő?

Örkény egyik egypercese szokott ilyenkor az eszembe jutni. Ő ugyan az élet értelméről írt, de ez itt is jó magyarázatot ad. Idézem:

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

AZ ÉLET ÉRTELME

Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú.

Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú.

Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami.

Hát akkor mi?

Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A dolgok valódi lényegét sokszor nem az összetevők határozzák meg, hanem hogy ezek az összetevők milyen hierarchiában vannak, milyen rendszert alkotnak. A paprikakoszorút nem a paprikák teszik. Nem is a madzag. Koszorúvá azáltal válik, hogy a paprikáknak az egymáshoz képesti viszonyai olyanok, amilyenek, hogy a paprikák milyen hierarchia szerint vannak elrendezve.

Egy deutérium atom (a hidrogénnek az egy extra neutront tartalmazó izotópja) 1 protonból áll, 1 neutronból és 1 elektronból. Nyilván ha kettő van belőle, akkor az 2 proton, 2 neutron, 2 elektron. A hélium szintén 2 protonból, 2 neutronból és 2 elektronból áll.

Oké, az alapanyag ugyanaz, de a deutérium atommagjai nincsenek kötésben, a héliumban viszont mind a 2 proton és neutron kötésben van. A kötés létrehozásához energiát kell befektetni, majd a kötés létrejöttével ennél jóval nagyobb energia szabadul fel (lásd magfúzió), a kötés megszüntetéséhez meg energiát kell befektetni. A hélium atom nem fog egyesülni egy oxigén molekulával, a két deutérium atom meg igen.

Ugyanez igaz a kémiai kötésekre is. A hidrogén és az oxigén egyesüléséből víz lesz, miközben energia szabadul fel. A víz meg hidrogénre és oxigénre bontható némi energiabefektetéssel. Pont ezért a hidrogén alkalmas üzemanyagnak (mert elégetve energia szabadul fel) a víz meg nem (mert nem éghető, az már az égéstermék).

Lehet, hogy egy hamburgerbe és egy kőben is van 20 dkg proton és neutron, meg némi elektron. Lehet valamelyikből kicsivel több vagy kevesebb, de nem is ez a fontos. A fontos az, hogy a hamburgerben ezek más atomokká és más molekulákká állnak össze, mint a kőben. A hamburger molekulái, atomjai a megfelelő kémiai reakciókba tudnak lépni az emésztőnedveinkkel, majd később a sejtjeinkkel, a kő atomjai, molekulái meg nem.

#4

Neked ez alap dolognak tűnik, de szerintem meglepődnél, hogy mennyi felnőtt ember nem tudja az általános iskolai kémiát.

Szóval ne ítéld meg szigorúan az embereket. Inkább örülni kell, ha valaki érdeklődik.

5

Ó, nem is gondolnád mennyi felnőtt ember van, aki nem látott még legalább egy magas vas tartalmű követ. (Hogy csak az egyszerűség kedveért belegondoljon, hogy ennyi vas nincs egy hamburgerben, mert nem elég nehéz.)