A fénysebesség valójában ismeretlen?
Javítsatok ki, ha tévedek, de a fénysebességet eddig mindig úgy mérték ki, hogy a fénysugarat egy tükörrel visszaküldték a mérőberendezéshez. Ez viszont ordít magáról, hogy ez csak a körülfutási időt adja meg, ami tulajdonképpen egy átlagsebesség.
Tegyük fel, hogy elindulok egy autóval 40 km/h-val, megteszek 100 km-t, de visszafelé már 45 km/h-val megyek. Ha én a kezdőponton állva akarom megmondani az autó valódi sebességét az eltelt idő alapján, akkor ez alapján - hamisan - egy átlagsebességet kapok csak, amennyivel az út során soha, semmikor nem ment (max. egy pillanatnyi ideig, amikor a kilóméterórán átlépte azt az értéket). Így tehát nem tudtam megállapítani, hogy az autó változtatott sebességet az útja során (egyáltalán történt-e változtatás), magyarul egy fontos paraméter kimaradt a képletből.
És ezen a ponton kanyarodjunk vissza a fénysebességhez. Ugyanis a relativitás értelmében az idő minden pontban máshogyan telik, tehát azt igenis egy fontos dolog lenni tudni, hogy a fény az útja során eltérő sebességgel terjedt-e.
Tehát felmerül a kérdés, hogy ha csak a körülfordulási időt ismerjük, akkor abból hogyan következik, hogy a fény minden pontban ugyanakkora sebességel terjed? Ugyanis a fénysebesség értékét egy "c" konstansként rögzítették a fizikusok és kijelentették, hogy mindig mindenhol ennyi, pont. De ez az érték valójában inkább csak egy feltételezés, ezért nem értem, hogy bizonyítás hiányában hogy lehet egy ilyen fontos adatot fixen lerögzíteni és minden képletben azzal az értékkel továbbszámolni, ami a "hibát hibára halmozás" esetét váltja ki?
Egyébként ha már itt tartunk, akkor hogyan lehetne megmérni a fénysebességet anélkül, hogy visszaküldenénk a fényt a kiindulási pontra? Gondolkoztam a problémán, de nem jöttem rá.
válasza:Bizonyos értelemben igen. De nem úgy, ahogy gondolod. továbbá ami neked ordít, az másnak lehet triviális. Ezen felül a természettörvényeket ne keverd a saját véletlenszerű akaratoddal. Aztán az idő nem telik minden pontban másképp, már csak azért se, mert az idő telése nem a pont helyzetétől függ. Valamint a fizikusaok nem jelentenek ki semmit, hanem vizsgálnak és elmondják meglátásaikat. Aki nem hiszi nekik, meg szokta ismételni. Ha hazudnának, az ismétlő embernek más jönne ki. Végezetül a fény sebességét rendkívül sok módon mlehet megmérni, ahogyan bárminek a sebességét is.
Tehát a probléma mindössze az, hogy ha kevés az ismeret, akkor bármi szöveget félre lehet érteni. Itt a megoldás az, hogy módszeresen felkészülünk. Az iskolákat erre találták ki. Bárki utánozhatja őket kellő odafigyeléssel.
Tehát a fény sebessége a természetben állandó. Ugyanis nincs mi változtatgassa azt menet közben. Persze a haladási sebesség függ a közeg minőségétől, tehát abban az értelemben nem állandó, hogy ha mondjuk 1 perc alatt ötféle közegen megy át, akkor persze a sebessége is ötféle lesz. Mint bármi másnak. Más kérdés, hogy tökéletlen eszközeinkkel mekkora pontosságot tudunk elérni. Minden ember gyártotta berendezésnek van mérési pontatlanság, hol kisebb hol nagyobb. Annál a pontatlanságnál jobb eredményt persze nem lehet lérni. De azért, ha belegondolsz, másodpercenként 300 ezer kilométeres sebességnél ha pár centit tévedsz, az nem nagy nagy probléma.
Ha kicsit mélyebbre ásunk, mondok neked nagyobb gondot. A sebességet órával és méterrúddal méred. És miből gondolod, hogy azok "pontosak". Nem, azoknak is van hibájuk. Na most, az ezekkel mért sebességérték mitől lenne pontos? itt is más kérdés, hogya pontatlanság mekkora. Hát kicsi.
Van más is. Minden valamirevalóan igényes ember nem egyszer mér, hanem sokszor. Méghozzá többféle módon. A fénysebességet is. Hozzávetőlegesen a módszer úgy szól, hogy mérünk egy csomót ugyanúgy, ezek mind más eredmények lesznek. Nem nagyon, de mások. Ekkor a mérő emberek előveszik matematikatudásukat, és e sok eltérő eredményből meghatároznak egy valószínűt. nem feltétlenül átlagolással, annál sokkal finomabb módszerek vannak a matematikában. Ezután következik néhány más módszer, eltérő közegekben, stb. Az itteni eredményekből is kihoznak egyet-egyet, majd ezeket is összevetik. Jön az ellenpróba! A sok mérésnél kiderül, mikor merre "hord" a műszer. Ezért csinálnak egy csomó ilyen mérést is, egyszóval a matematikában meg van egy módszertan, hogy miként lehet sokféle eredményből a legvalószínűbb igazit elkészteni.
Ennyi mindent nem lehet leírni, mert egyfelől fölösleges, hiszen az ezzel foglalkozók tudják, másfelől a legjellemzőbb módszert érdemes leírni. Ezt tették a fénysebességet mérő tudósok is, erről olvashatsz, de az egyáltalán nem igaz, hogy ez az egyféle mérés volt.
Egyébként ismét elmondom, egy szöveg megértése természetesen függ a szerző fogalmazási képességétől (ami nem azonos garantáltan a problémamegoldási képességével), de alapvetően attól függ, az olvasónak milyen a felkészültsége a témában. Elképesztően könnyű szakmai szövegeket félreérteni pusztán azért, mert a szakzsargon erősen rövidít, ugyanakkor sok szó jelentése teljesen más, mint a hétköznapokban. A tankönyver ettől abban különböznek, hogy a szerzőjük tudja, most nem szakértő társaknak ír, ezért minden, a hétköznapokban másképp használt kifejezést is megmagyaráz. Ettől persze hosszabb a szöveg.
>> [@7] "Ez nagyon egyszerű! Összeszinkronizálsz két pontos órát, utána egyszerre szétviszed őket egymástól, ahogyan a pisztolypárbajnál teszik azt az ellenfelek."
Szerintem ez mindenkinek az első gondolata, csakhogy a bökkenő ott van, hogy egyben kéne tartani az órákat ahhoz, hogy szinkronban maradjanak. Ha egyben maradnak, akkor hogyan választod szét őket? Sehogy. [@Mojjo] linkje ezt a gondolatot még finomította azzal, hogy ha nagyon lassan vinnénk az órákat, akkor talán szinkronban maradnának, de akkor tényleg olyan lassan kéne szétválasztanunk őket, hogy sosem érnénk el megfelelő távolságot egy teszt elvégzéséhez. Valószínűleg az áramforrás hamarabb lemerül bennük, minthogy értelmes távolságba kerüljenek egymástól.
>> [@8] "Az összeszinkronizálás az eltávolított órák esetén is megoldható a fényimpulzussokkal, így egészen közönséges kvarcórákkal elvégezhető a mérés - akár amatőr építésű műszertechnikával is!"
Nem teljesen értem mire gondolsz. Arra gondolsz, hogy a szétválasztott órák felé küldünk egy-egy fényimpulzust és az reseteli őket? De ez megint az a probléma, hogy ha a közeg befolyásolja a fény terjedésének sebességét, akkor nem egyszerre érkezik meg az impulzus a két órához és erről nem tudunk tudomást szerezni, ergo a mérés hamis eredményt ad.
>> [@10] "A fény sebességet többen, több úton is meghatározták. Utána jött a Michelson-Morley kísérlet ( [link] ) amelyik bebízonyította a fénysebesség állandóságát. Nyilván ők sem hitték el elsőre, de másodikra sem teljesen. És nagyon sok kísérltetet végeztek ennek igazolására. Utána még jöttek más módszerek is. Majd ezekből a mérésekből és tapasztalatokból Einstein és kortársai (nem egyedül) kidolgozták a relativítás elméleteket majd ezeket tovább pontosították."
Nem tovább pontosították, hanem megcáfolták az éter és az abszolút tér létezését. Ezáltal az M-M kísérlet túlhaladott lett, nincsen jelentősége. Ők eleve egy abszolút tér létezését feltételezték és arra vonatkoztatták a mérésüket, viszont utólag kiderült, hogy nincsen, nem létezik abszolút tér. Már a mérésük is hülyeséget adott eredményül, pl. hogy a Föld a feltételezett éterhez képest áll egyhelyben (lásd utolsó mondatok egyike a linken), ami nyilvánvaló abszurdum.
>> [@10] "Utána valamikor az 1990-es évek környékén volt egy fizikus (a nevére nem emlékszem, az egyik órán a tanár említette de már akkor sem emlékeztem rá, és mivel nem volt vizsga tétel meg sem tanultam), aki egészen komoly munkával bebízonyította, hogy két féle "világ" létezhet. Az egyikben a fénysebesség nem állandó és nem határ sebesség; a másik az ahol a fénysebesség állandó és nem átléphető határ sebesség. Miután a méréseink a mi világunkra ez utóbbit mutatják, el kell fogadni, hogy a világunk így működik. Ha valakinek van kedve utána nézhet."
Ha jól emlékszem DGY arról beszélt, hogy ha a fénysebesség nem lenne határsebesség, akkor mindenféle anomáliák lépnének fel az univerzumban, amiket mi nem látunk, ezért ez közvetetten bizonyítja azt, hogy a fénynél gyorsabban semmi sem mozoghat. De magáról a fénysebességről, hogy mindig minden közegben állandó, arról tudtommal ez az elmélet nem szól semmit.
>> [@11] "Ezen felül a természettörvényeket ne keverd a saját véletlenszerű akaratoddal."
De hát pont [@Mojjo] linkje bizonyítja, hogy ezen a kérdésen fizikusok is agyalnak.
Sőt, továbbmegyek, Albert Eistein is agyalt rajta, de ő SZÜKSÉGSZERŰ okokból félresöpörte az egészet és önkényesen definiálta, hogy a fénysebesség állandó és punktum, mert csak így tudott továbbhaladni az elméleti munkájával. A tanulmányában még a "by definition" szavak is dőlt betűvel szerepelnek, hogy kihangsúlyozza a definíció szükségszerűségét. - Amit én viszont ezek után nem tartok korrektnek, hogy az összes létező elmélet elfogadta ezt, mint valódi (nem szükségszerű) tény és erre az önkényes definicióra épül rá, mert jónak TŰNIK, de BIZONYÍTVA NINCSEN.
Ajánlom elolvasni a 3. oldalt és környezetét, ami pont erről szól:
Tfh. Mi van, ha a fénysebesség bizonyos közegekben akár csak 0,1%-al lassabban vagy gyorsabban terjed? Direkt nem mondtam nagy számot, mert nyilván én is érzem azt, hogy nagy különbség nem valószínű, hogy van, ha van. Ekkora eltérésnek érzékelhetetlen a hatása, de nagyban mégis alapvetően befolyásolhatja az univerzumot leíró fizikai modelleket. Nem érzi senki, hogy valami módon mégiscsak ki kellene mérni a fény sebességét és leírni azt különböző közegek esetére, hogy pontosabbak legyenek a modellek? Vagy ha tényleg nincsen eltérés, akkor is fontos lenne ezt bebizonyítani.
>> [@11] "Tehát a probléma mindössze az, hogy ha kevés az ismeret, akkor bármi szöveget félre lehet érteni. Itt a megoldás az, hogy módszeresen felkészülünk. Az iskolákat erre találták ki. Bárki utánozhatja őket kellő odafigyeléssel."
Köszönöm a kioktatást, de aki ezzel kezd egy érvelést, annak a véleményére én nem vagyok kíváncsi. Ha valamit tudsz, akkor oszd meg és magyarázd el, hogy más is megértse és okuljon belőle.
"Tehát a fény sebessége a természetben állandó.
Bizonyítás?
"Ugyanis nincs mi változtatgassa azt menet közben."
Bizonyítás?
válasza:
válasza:"Mi van, ha a fénysebesség bizonyos közegekben akár csak 0,1%-al lassabban vagy gyorsabban terjed?" -> Igen bizonyos közegekben lassabban terjed a fény mint a vákuumbeli fénysebesség. És azt, hogy mennyivel azt mutatja meg az ún. törésmutató. Sőt anyagfüggő, hogy az adott anyagban mennyi a fény sebessége. Egy dolog biztos, hogy sehol nem képes a semmi gyorsabban haladni mint a vákuumbeli fénysebesség.
"Ugyanis a fénysebesség értékét egy "c" konstansként rögzítették a fizikusok és kijelentették, hogy mindig mindenhol ennyi, pont." -> a "c" a vákuumbeli fénysebesség. És az határ sebesség és állandó. Anyagtól, iránytól és inerciarendszertől független. Egyébként 1/gyök(epszilon0*mű0) ahol epszilon0 a vákuum dielektromos állandója, a mű0 a vákuum mágneses permeabilitása és ez az egész következik a Maxwell egyenletekből (vákuumban). Lehet, hogy a válaszadók kicsit "pongyolán" fogalmaztak, és el lehet kezdeni bele kötni de Te a kérdésedben a "c"-t írtad és ezért mindenki a vákuumbeli fénysebességről beszélt (rövidít a magyar nyelv, és nem írjuk ki mindenhol ha a szövegkörnyezetből egyértelmű).
Tovább megyek azt is megengedi a rel. elmélet, hogy egy adott közegben ahol a fény lassabban halad mint a vákuumbeli fénysebesség (pl. vízben lassabb) ott legyen olyan részecske amelyik gyorsabb, mint az adott közegben a fény sebessége. Ezt nem tiltja semmi (és itt bejön az a hatás, hogy egy adott anyagban frekvencia függő is lehet). Pl. víz esetén a fény sebessége kb. 2,25x10^8 m/sec de simán képes egy részecske ennél gyorsabban haladni a vízben akár 2,5x10^8 2,8x10^8 sebességgel. Nem tilos. Ilyenkor jön létre az ún. Cserenkov sugárzás amit magreakcióknál, atomreaktoroknál meg is lehet figyelni.
válasza:> Tehát felmerül a kérdés, hogy ha csak a körülfordulási időt ismerjük, akkor abból hogyan következik, hogy a fény minden pontban ugyanakkora sebességel terjed?
Nem következik.
Ugyanúgy, ahogy az egyidejűség relatív, ugyanúgy az egyirányú sebesség is relatív (egymásból következnek).
Van tőled egy fényévnyire egy cucc. Elküldesz oda egy fényjelet. Ha a fény fénysebességgel haladna, akkor egy év múlva érkezne meg a fényjel az 1 fényév távolságú helyre. Ami viszont azt jelentené hogy az egyidejűség (amikor megérkezik a fény, meg amikor eltelik nálad egy év) nem relatív, hanem abszolút.
Máshogy: az egyirányú sebesség (rendszerút osztva rendszeridő) éppen úgy rendszerfüggő, mint mondjuk események egyhelyűsége vagy egyidejűsége.
válasza:Alaovetően pusztán elméleti vizsgálatokkal is belátható, hogy ha megköveteljük a fizikai rendszerek egyenértékűségét, akkor kell létezzen egy mindentől független sebességérték.
Ezzel párhuzamosan észlelték, hogy a fény sebessége mindentől független. A kettőt már csak össze kellett rakni.
A fény sebességét pedig, mivel rezgésről van szó, lehet közvetve is mérni. Mondjuk adott frekvenciájú EM rezgést állítunk elő, majd interferométerrel a hullámhoaszt. Ebből is megvan a fényaebesség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!