Az evolúciót cáfolja a mentális betegségek megléte és a szülés veszélyes volta?

#40 A traumára való hajlam minden emberben megvan. A depresszió és a trauma nem ugyanaz, de már ezt is leírtam.

Továbbra is nullán állsz.

#38

Ez nem személyeskedés. Amiket írtam, tények. ¯\_(ツ)_/¯

De tessék, kifejtem, miért írtál irgalmatlan hülyeségeket a korábbi válaszaidban (nem mintha úgy tűnne, bármit elolvastál volna abból, amit eddig neked írtak).

#28

"Ha az ember ezen a bolygón, ehhez a körülményekhez adaptálódott akkor ugyan miért állna be ilyen hiba az agyba?"

1. Korábban (és később) még te is írtál róla, hogy mutációkkal jelennek meg új tulajdonságok. A mutáció pedig köztudottan véletlenszerű, és ezért jelentős esélye van, hogy hátrányos hatású lesz. Ha ebből nem tudod levezetni, hogy hogyan jelenhet meg hiba (a genetikai háttér miatt) az agy működésében, az komoly kérdéseket vet fel.

2. Ahhoz sem kell túl komoly logika, hogy belássuk, hogy az ember nem a jelenlegi körülményekhez adaptálódott. Az evolúciónak pont az a lényege, hogy generációk sorozatán keresztül megy végbe, például ezer generációval ezelőtt (ami evolúciós értelemben nem olyan hű de sok) meg egészen mások voltak a körülmények.

3. A hibának nem csak genetikai oka lehet. Arra pedig nem is hat a szelekció.

4. Már többen is leírták (csak gondosan ignorálod), hogy az evolúció nem tökéletes lényeket eredményez, hanem olyanokat, amik egy adott környezetben kellőképpen jól meg tudnak élni. Emellett a tulajdonságok nem függetlenek egymástól. A fájdalomnak, rossz érzéseknek fontos evolúciós szerepük van. Simán lehet, hogy valamilyen előnyös hatás mellékterméke a depresszióra való hajlam. Vannak bőven ilyen elképzelések:

[link]

"a valamire nincs szükség az egyszerűen nem marad meg. A bölcsességfoggal példázódtak"

Felhívnám a figyelmedet, hogy az emberek többségének van bölcsességfoga...

"A traumák a legtöbb emberben nyomot hagynak. Pedig nem segítik olyan nagyon a túlélést."

Aha. Mondjuk ha volt egy durva élményed, valami miatt majdnem meghaltál (legyen mondjuk sziklamászás), akkor tutira nincs semmi evolúciós előnye annak, ha később elkerülöd az ilyen helyzeteket.🤔

"Talán nem is a túlélés volt sosem a szempont hanem a minőségi és lelki élet? A túlélés az csupán egy próbatétel, hogy nehéz körülmények között is mennyire tudod biztosítani a lelked számára a szükséges üzemanyagot."

Azért ezt leírni a tudományok rovatba, egy természettudományos kérdéshez (pláne ilyen szintű "érvelés" után)... Ha finoman akarok fogalmazni, annyit tudok mondani, erős.

#35

"Ha viszont a mutáció mindenkiben benne van akkor mit fog kiiktatni?"

1. Nemes egyszerűséggel nem igaz, hogy benne lennének mindenkiben a depresszióra hajlamosító génváltozatok.

2. Gondolom itt az a "logikád", hogy mindenki ehet megfelelően rossz körülmények között depressziós. Mondjuk ezzel az erővel egyszerűbb lett volna, hogy ha azzal próbálsz az evolúció léte ellen érvelni, hogy hogyan létezhetne, ha minden ember megfullad az oxigén hiányában. Minden emberben benne van a fulladásra való hajlam, így tuti nem létezik az evolúció!!!!!

3. Ha a ferdítéseidtől eltekintünk, akkor annyit tudok erre a kérdésre reagálni, hogy könyörgöm, nyissál már ki egy középiskolai tankönyvet (de lehet, ezen a szinten már az általános iskolásban is benne van), és nézzed már meg, hogy mi is az az evolúció! Középszintű biológia értettségin nehezen megy át az, aki nem tudja a választ erre a kérdésre! De te magad is mutációkról írsz egy mondattal korábban! Nem merült fel benned, hogy a mutációk hatására létrejöhetnek új DNS változatok, és azon már tud dolgozni a szelekció??

"Ha meg epigenetikai szempontot vizsgálunk akkor már rég megtörtént volna, hiszen azon változások pár generáció alatt lezajlanak."

Áh, az epigentika. Azoknak az egyik kedvenc jolly jokere, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi is az!

Hadd jelezzem finoman neked, hogy bár tényleg akadnak olyan epigenetikai változások, amik generációról generációra öröklődnek (igaz, ezek sem maradnak fenn tartósan), az epigenetikai kód nagy része az ivarsejtek képződésekor, illetve az embrionális fejlődés korai szakaszában kitörtlődnek.

Egyébként meg a modern evolúciós modellek már számolnak epigenetikai változásokkal és öröklődéssel is. (Bár tény, hogy ezt még intenzíven kutatják a szakértők. Mondjuk ők biztosan nem értenek hozzá annyira, mint te.)

"Az evolúciót egyébként az epigenetika is cáfolja."

Nem cáfolja.

"Hiszen genetikai változások nélkül is végbemennek a változások. A gének ez esetben is feleslegesek, szhart sem érnek, mintegy díszítőelemek, hogy egyes okos embereknek legyen mivel szórakozniuk, mert az élet rájuk is gondolt :)"

Erre tényleg nehéz mást reagálni, mint hogy gratulálok ahhoz, hogy milyen alaposan igazoltad, hogy lövésed nincs arról, mi az epigenetika.

De azért megpróbálok segíteni: az epigenetika lényegében (és leegyszerűsítve) annak a szabályozást jelenti, hogy mely gének fejeződjenek ki (legyenek aktívak), és melyikek ne. Szóval azt leírni, hogy az epigenetika miatt a gének feleslegesek... ¯\_(ツ)_/¯ ¯\_(ツ)_/¯ ¯\_(ツ)_/¯

40

Azért okoz emberek ölése traumát, mert szociális faj az ember. Minél több ember hal meg, annál rosszabb a közösségnek (kivéve talán az utolsó pár száz évet). Az homo sapienseknél a túléléshez az kellett, hogy csoportokban legyenek.

#44 Ebben igazad van, na de egy kicsit tekintsünk már rá a háborúzás történetére, illetve az országok/államok közötti viszonyokra.

A történelem során folyamatosan egyre nagyobb méreteket ölt a kooperáció és átveszi a háborúzás helyét. Valószínűleg sosem lesz totális, örökéletű világbéke a világban, de az ellenségeskedés mértéke akkor is folyamatosan csökken. Európában a 2. világháború után volt egy ~70 éves periódus, amikor egyetlen valódi háború sem történt, itt-ott voltak ellenségeskedések, de még azok többsége sem területszerzésért zajlott, hanem csupán a szabadságért, mint például nálunk (és pár más országban) a szovjetek elleni felkelés az 50-es években, vagy a berlini fal, illetve a vasfüggöny felszámolása. Ezek a dolgok ugyan nemzetek közötti agressziók voltak, de NEM háborúk. Egyedüli kivétel a ~70 év alatt talán nincs is a jugoszláv háborún kívül.

Továbbá azt se felejtsük el, hogy az elmúlt 3-400 évben miféle koalíciók és kooperációk alakultak ki, olyanok, amik azelőtt példátlanok voltak. Először is létrejött az Amerikai Egyesült Államok, hogy az önálló államokat egyesítse és együtt fejlődhessenek (bár ez kicsit félrement, de a szándék megvolt). Aztán voltak komoly transzatlanti szerződések az USA és Európa között. Aztán jött és van még most is NATO, ENSZ, EU, Schengeni övezet, stb. Az ilyen méretű összefogások totálisan elképzelhetetlenek voltak korábban.

Úgyhogy ebből a példádból is az sül ki, hogy bizony az emberiség fejlődik. Evolúció.