Azonos feszültség mellett azonos hosszúságú, de fele akkora keresztmetszetű (vékonyabb) vezeték miért melegszik jobban?

Hibaigazítás - a 4. (08:19) válaszom helyesen:

Tehát a melegedés nagyobb lesz, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a térfogat/felület arány változása is a hevülést segíti!

Valamit nem értek.

És hol a fogyasztó?

Te egyszerűen csak a villanydróttal számoltál, amely ebben az esetben fogyasztó is.

Teljesen fals a megközelítés.

Ha ugyanazt a terhelést (valójában a tényleges fogyasztót) benne hagyom az áramkörben, akkor annak az ellenállását kis figyelembe kell venni, és teljesen más számok jönnek ki.

Itt a vezeték egy szükséges rossz és veszteséges (kivéve ha supravezető).

"gondolom a leírás alapján elég egyértelmű, hogy az elemzés tárgyát képező vezetékdarab a fogyasztó!"

Éppen itt van a kérdező tévedése:

1. "Namost ha van egy pl 1 ohm ellenállású vezetékszakasz, amin átfolyik 2 A áram, akkor annak hőtermelése 2×2x1, azaz 4. Ha ezt felezem, akkor, 1×1×2, azaz 2."

Ebbben az esetben a vezeték az egyetlen fogyasztó a 2V-tal táplált áramkörben.

2. "Mégis a vékonyabb szál jobban melegszik, akár izzásig"

Ez meg csak akkor igaz, ha a vezeték egy olyan áramkörben van, ahol van egy nagy ellenállású fogyasztó is, és ezért a vezeték nagyjából állandó áramot kap.

"Mégis a vékonyabb szál jobban melegszik, akár izzásig, mit nem látok, mit számolok rosszul? "

Röviden: a fogalmakat.

Bővebben: a teljesítmény és a hőmérséklet két külön fogalom akkor is, ha van közöttük kapcsolat. Adott egy áramkör adott méretű vezetékkel (ami mindenütt azonos keresztmetszetű) ás adott fogyasztókkal (beleértve magát a vezetéket is) és adott tápegységgel, amelyről tételezzük fel, hogy mindig azonos feszültséget szolgáltat. Ekkor a vezetékben adott áramerősségű áram folyik. Azaz adott mennyiségű elektron áramlik. Ez a mozgás (a környezeti alaphelyzeten túl) egy adott hőmérsékletet reprezentál. Ennyi vezeték hőmérséklete.

Most egy adott darabon változtasd meg a vezeték keresztmetszetét mondjuk a felére. Ekkor (feltételezve, hogy az összfogyasztás jelentéktelen mértékben változik ettől) a rendszerben az adott áram (elektronok mozgása) nem nagyon változik, ám a kisebb keresztmetszetű szakaszon sokkal több elektronnak kell áramlania (az elektromos törvényeknek megfelelően), és ez nagyobb hőmérsékletet reprezentál. Nem a dupláját csak nagyobbat, mert a hőmérséklet változását nem elektromos adatok adják meg, hanem az függ például az anyag jellemzőitől is. Ha nagyon lecsökkented a keresztmetszetet egy szakaszon, akkor ott nagyon megnő az áramerősség és az abból következő hőmérséklet is.

(nem akkor szokott a háztartásokban vezetékégés bekövetkezni, ha vékony a vezeték, hanem ha a nő a fogyasztás és az ahhoz szükséges árammennyiség csak azon a vékonyabb vezetéken folyik.)

Az elektromos vezetés jellemző adatai (A, V, I, W) számítása rendjén van, de a hőmérséklet ugyan függ az adott vezeték teljesítményétől, de más szabályok szerint.

Ezt nem tudom, miért kellett a végtelenségig elbonyolítva elértelmetlenedtetni, mintha Frédi és Béniből az ökör-kör havi rendes gyűlése lenne.

Ha a dróton az áramot ugyanakkora értéken tartjuk keresztmetszetváltozás esetén, akkor nyilván, ha fele olyan keresztmetszetű lesz, jobban melegszik.

Ha a drót passzívan az áramkör része, akkor a résztvevő számoktól függ, mi lesz. Ha az arányok olyanok, mintha egy 24 V- os izzót 5000 V-ra kapcsolunk, akkor egy villanás-durranás lesz, ha olyanok, mintha 14 db 230 V-os sorbakapcsolt izzót kapcsolnánk a 230 V-ra, akkor meg max. langyi.