Mennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül a Föld, illetve mennyi idő alatt tesz meg egy teljes kört a nap körül?
És ki kérdezi?
Mert pl. 1 általános iskolában a tanár eme kérdésére a diák a 24/365 napot fogja mondani, de 1 egyetemi vizsgán meg már a 23,56/366,25 a helyes válasz.
Egy nap, illetve egy év. És a válasz már meg is adva, anélkül, hogy a részletekbe menve elvesznénk.
Hiába próbálsz ennél pontosabb választ adni, szinte biztosan adható annál pontosabb is, vagy bele lehet kötni más módon. Pl a 365,25 nap sem a pontos érték, bár pontosabb, mint a 365. Mármint SI napban megadva, és nem csillagászatiban. Mint látod, nem egyszerű tökéletes, kikezdhetetlen választ adni.
#1 Csak úgy általánosságban gondolkodtam el rajta, ha valahol találkoznál egy ilyen kérdéssel.
#2 Itt most nem arról van szó, hogy tizedmásodperce pontosan mondd meg, hogy mennyi 1 nap vagy egy forgási idő.
#3 A kérdés pontos, és erre szerintem a sziderikus válasz a helyes.
Tehát az, hogy 1 év az hány nap az nem egyenlő azzal, hogy hány nap alatt kerüli meg a Föld a Napot.
Létezik egyébként a Földön kívül másik bolygó/hold, ahol a szoláris keringési időt szokás használni vagy minden más égitestre a sziderikusat használjuk, mivel minket az nem izgat, hogy a bolygó szemszögéből mennyi egy év?
Pontos kérdésre lehet pontos választ adni. Egy ilyen kérdésre a 24 óra és a 365 nap teljesen megfelelő válasz. Ha az ember ettől pontosabbat akar, akkor már sok oldalon keresztül lehet róla beszélni:
Az időmérést és az égi jelenségek időbeli viszonyait különböző mérési rendszerek segítségével lehet megfigyelni. Néhány alapvető mérési rendszer a következő:
Szoláris idő:
A naprendszer alapmértékegysége a nap. A szoláris idő azt jelenti, hogy egy napnak az egész földfelszíni területen azonos időtartama van. Ez a napforgásra, azaz a Föld tengelye körüli forgásra épül. A napkövető órák, azaz a napórák az ilyen időmérést használják.
Sziderikus idő:
A sziderikus nap az a nap, amely alatt a Föld visszatér azonos csillagképbe. A sziderikus időmérést a csillagászok használják, és az égitestek relatív pozíciójának számításában alkalmazzák.
Szinódikus idő:
A szinódikus idő az a periódus, amely alatt ugyanaz a két égitest (például a Föld és a Hold) ugyanazon fázisban van. A hónap szinódikus időtartama például a holdhónap, ami a holdfázisok ciklusához kapcsolódik.
Anomalis idő:
Az anomális év az az időtartam, amely alatt a Föld a Nap körül kering, és az egyes napok közötti távolságok változnak. Az anomális év alkalmazása a naptárak finomhangolására szolgál.
Napi forgás (szoláris idő):
A Föld napi forgása mintegy 23 óra, 56 perc és 4,1 másodperc. Ez az időszak az, amit egy napóra vagy napkövető óra a nap egész körül fordulására beállít.
Éves keringés (sziderikus év):
A Föld teljes keringése a Nap körül, amit sziderikus évnek nevezünk, körülbelül 365,25 nap. Ezért a naptári év hossza 365 nap, de hozzáadunk egy szökőnapot minden négy évben, hogy kompenzáljuk a kisebb eltéréseket.
Holdhónap (szinódikus hónap):
A Föld és a Hold közötti szinódikus hónap, vagyis az a periódus, amely alatt a Hold ugyanazon fázisban tér vissza, mint például újholdtól újholdig, körülbelül 29,5 nap.
Ezek az értékek mind a Föld csillagászati és idővel kapcsolatos jellemzői, és ezek a számok általában közelítő értékek, mivel kis változások lehetnek az időtartamokban bizonyos tényezők, például a Föld keringési pályájának változásai miatt.
#7
"A sziderikus nap az a nap, amely alatt a Föld visszatér azonos csillagképbe."
És még néhány nyilvánvaló marhaság.
ChatGPT, igaz? Nem kéne ...
"En csak kopiztam"
Honnan? Tényleg kiváncsi vagyok a forrásra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!