Milyen távolságra kell legyen egy ember a Földtől, hogy a gömb teljes körvonalát láthassa?

Sajnos az a válasz, hogy a teljes kontúrját nem fogod látni soha, éppen mivel a nézőpontunk a gömb közepén van és a látómező széle mindig érintőleges a gömb szélére.

Az érintő mögött mindig lesz egy kis sáv, ami takarásban van, mert az érintő érintkező pontja biztosan az átmérő két végpontja előtt van.

Persze minél távolabbra megyünk és akkor a látószög egyre csökken, a takarásban lévő sáv egyre kisebb, de mindig, akár egymilliárd fényév távolságban is lesz egy pici sáv, ami takarásban van.

Mondjuk ez csak mértan, nem vettem figyelembe a légkör fénytörését, amellyel esetleg az elvileg takart rész is láthatóvá válhat, mert a légkör fénytörésével kicsit mögé is lehet látni a takart résznek.

Oké. Én úgy értetem a kérdést, hogy milyen magasra kell menni legalább, hogy láthassuk a teljes horizontot, ami ugye effektíve egy kör lesz körülöttünk. Ezt a leglogikusabb a földgömb teljes körvonalának nevezni (legalábbis szerintem). Ha szabad mozogni, akkor az első, tegnapi 21:46-os válasz teljesen korrekt. Például ha az óceán közepén vagyunk (és az csendes, és tiszta idő van), akkor körbefordulva látjuk a teljes horizontot. Ha nem szabad mozogni, és úgy kell látni a teljes horizontot, akkor meg nyilván olyan magasra kell menni, ahol a szemeink látómezeje már nagyobb, mint a tőlünk földgömbhöz húzott érintők közötti szög.

ma 00:12, ezt a hozzászólást nem értem. Melyik cikk? Amit a tegnapi 23:19-es hozzászólásomban linkeltem, abban a a szem látómezejéről volt szó, mert ugye az számít. Az tényleg furcsa, hogy kétszemes látómező illusztrációján csak egy szemgolyó van, de azt egyértelműen tapasztalom magamon is, hogy 180°-nál nagyobb a vízszintes látómezőm.

> „Ha nem a gömbre érintő a látómező széle, akkor egy csekély része takarásban marad.”

A gömbfelszín egy része (legalább fele, ahogy a 00:57-es is írja) mindenképpen takarásban lesz. A horizont egy része meg csak akkor marad takarásban, ha a látómező széle metszi a gömböt. Ha nem metszi, akkor a teljes horizont látszik. Az érintő helyzet elég speciális.

> „Akkor viszont, ha a gömbre érintőleges, elég a 90 fokos látómező.”

Ezt megint nem értem.

&12

A Földgömb teljes körvonala a legnagyobb átmérőjének a kontúrja, ami ugye középen van. a kérdező így érti, mennyire kell kimenni az űrbe, hogy a teljes kontúrt láthassuk(?).

Ezt soha nem lehet látni, bár minél távolabbra megyünk, annál kisebb a takarásban lévő rész, ezt kifejtettem 11.ben.

Ne rugózz az előtte lévő válaszokon, tévesek.

A 2-es válaszból úgy tűnik, hogy a kérdező úgy akarja látni a Földet, mint egy szobai földgömböt. Attól pedig nem kell végtelen távolságra menni.

Ezért szerintem a látószögből kiinduló megoldások adják neki a keresett választ.