Atompályák megállapítása hogyan lehetséges?

Van néhány alap szabály amit be kell magolni. Az energiaminimum elve (és hogy hogyan követik egymást az alhéjak energia szintjei), Pauli és Hund szabáy. Ezután meg kell tanulni hogy az adott héjakon és alhélyakon hány elektron tartózkodhat. pl az első héj a K tartalmaz 1s alhéjat ami két elektront tud befogadni, a második L héj tartalmazza a 2s és 2p alhéjat amik kettő 6 elektront képesek befogadni.

Ha ezek már megvannak akkor már csak a elem rendszáma kell ami megadja az elektronjaik számát és csak ki kell tölteni. Ezen kívül segítség lehet még az hogy a periódusok jelzik hogy az adott elem melyik héjára épülnek be az elektronok. Így egy negyedik periódusban található elemnél az 1,2,3 héj már telítve van, így azokon kevesebbet kell gondolkodni.

Valamint a kémia a kivételek világa, ugyanis a néhány elem mint például a króm és a réz látszólag ellent megy néhány szabálynak. Így néhány esetben szükséges néhány dolog bemagolása. Hacsak nem akar az ember sokkal bonyolultabb elméleteket megtanulni.

Én csak azt nem értettem anno, hogy mi a faxnak magoltatta velük ezt a tanár a középiskolán, mikor a diákok azt sem értették, hogy a vegyészek honnan veszik ezeket az elektronpályás dolgokat.

Mikor már nyomatékosabban rákérdeztem, akkor a fiatal kémiatanár (aki nagyon kedvelte a "Holt költők társasága" című filmet, sőt még kicsit hasonlított is a Robin Williams-ra) lealázó hangnemben elkezdett gügyögni nekem a spektrumanalízisről, mintha én lettem volna az osztály leghülyébb gyereke. Persze a többi annyira xarott a témára, hogy kérdezni se volt kedvük.

Később csakis én szereztem komolyabb természettudományos diplomát. Az államvizsgán az atomszerkezet témáját húztam ki - ez most komoly!

Ma se áll velem szóba senki a volt osztálytársaim közül, mert olyan "leokádni való okostojás" vagyok, meg "szociális autista", stb. - szerintem meg ők képviselik az antiszociális maradékot és mentálisan selejtes felhozatalt - de az életben mindig a többségi vélemény a meghatározó.