Két ellentétes alapvető emberi természet hogyan létezhet egyszerre?
Az emberek alapvetően félnek az ismeretlentől, ezért vannak például akik félnek a sötétben, sokan ezért félnek a haláltól is, illetve egyesek szerint az istenségekben való hit is ezért létezik még, mert nyilván régen ez volt a legjobb magyarázat a világ dolgaira és létezésére, viszont a tudomány manapság már sokkal jobb magyarázatot ad mindenre, mégis sokan elhatárolódnak tőle, mert a tudomány magyarázatai rengeteg ismeretlen és általunk jobbára felfoghatatlan magyarázattal szolgálnak, szóval sokkal nehezebben elfogadható sokak számára.
Ellenben a kíváncsiság is alapvető természet, mindig mindent tudni akarunk, legyen az akár valaki másnak a titka, vagy valaminek a működése, vagy bármi. Hiszen pont ez az, hogy nem szeretjük az ismeretlent, ahogy azt fentebb már leírtam. És itt is előkerül a halál is, egyesek például (én magam is), nem azért tartanak a haláltól, mert hogy ők maguk már nem lesznek itt, hanem csak azért, mert annyi minden van, amire választ szeretnének kapni, de nem fognak és ez frusztrálja őket.
De ez a kettő hogyan létezhet egyszerre? Nem ellentmondásos ez a kettő? Félünk az ismeretlentől, olyannyira, hogy mindenfélét kitalálunk csak azért, hogy ne kelljen szembesülnünk ezekkel a félelmekkel, ellenben képtelenek vagyunk elfogadni a válaszok hiányát és megállás nélkül kisebb-nagyobb, akár hatalmas erőfeszítéseket is teszünk, hogy megismerjük az ismeretlent.
válasza:mondom én, hogy a klasszikus vallások helyett az emberek hülyeségekben kezdenek el hinni
még csak azt sem tudod, hogy mik a vallásos kérdések
tudod kik voltak azok az emberek akik meg kívánták haladni ezeket a párezer éve gondozott kérdéseket : a nácik a kommunisták stb
szerintük ugyanis a jó cél érdekében nem probléma megölni pármillió embert
milyen tudományos értelme van azt mondani, hogy kedves hitler és sztálin bácsi, ez alapvetően egy nagyon csúnya dolog?
és akkor az ateista összeszűköl és megpróbálja elmagyarázni, hogy a vallásos emberek tulajdonképpen egy spagettiszörnytől akarják leszugerálni, hogy egy mol az hány darab atom
itt visszautalok az első mondatomra
válasza: válasza:lehet cáfolni tételesen
te kis militáns ateista, áltudományhívő
"és akkor az ateista összeszűköl és megpróbálja elmagyarázni, hogy a vallásos emberek tulajdonképpen egy spagettiszörnytől akarják leszugerálni, hogy egy mol az hány darab atom"
ez miért ilyen tűpontos? nyűszítés a válaszod semmi más
válasza: válasza:meglehetne ismerni a vallásos emberek gondolatait, de tudod
"Van aki tesz eröfeszítéseket, van aki pedig jobban szereti az egyszerü válaszokat. A lustaság nagy úr. Szerintem ennyi."
válasza:Mint mondtam, van ilyen ismerösöm, igaz nem sok. Még néha a hittérítökkel is leállok bratyizni, de még sosem tudtam meggyözni, pedig a lehetöséget olykor meg szoktam adni.
A vallás nevében követték el véleményem szerint a legalljasabb bünöket. Személy szerint megértem, ha valakinek szüksége van a vallásra, ettöl függetlenül állítom, hogy a világ jobb hely lenne, ha eltünnének a vallások.
válasza:a vallásosságnak továbbra sincs semmi köze a tudománytagadáshoz
az ősrobbantás elméletét katolikus pap dolgozta ki
a genetikai öröklődés alaptörvényét szintén katolikus pap dolgozta ki
magyarországon az iskolákat, a tudományt, ameddig az világhírű volt főleg papok gondozták (kösz tudományos materialista komcsik, akik szétverték)
fejezzétek már be a vallásról, vallásosságról való hazudozást
semmi köze ahhoz, amiről itt eladod a tota w árpád színvonalú militáns ateista maszlagot
persze a pénzenergia az szuper, az nagyon király, azokat az embereket nem kell pellengérre állítani
az a probléma, hogy keresztes háborúk voltak, és ne merészeljél hinni ugyanabban az istenben, amivel a keresztes hadjáratokat legitimálták 1000 évvel ezelőtt
"a vallásosságnak továbbra sincs semmi köze a tudománytagadáshoz"
Az a baj, hogy azok a vallásos emberek, akik elfogadják a tudományos magyarázatokat, azok sem a tudományban hisznek, hanem egyszerűen úgy tekintenek azokra, mint az általuk preferált istenség teremtésére. Ilyenformán pedig nem igazán elfogadható, mert iskolában bizonyára megtanultad, hogy hiába jó a végeredmény, ha az oda vezető út szar. Persze, a végeredmény a legfontosabb, de nagyon is fontos az is, hogy hogyan jutottál oda. Ismered a mondást: vak tyúk is talál szemet. De attól még vak.
"magyarországon az iskolákat, a tudományt, ameddig az világhírű volt főleg papok gondozták"
Valóban. És mondjuk beszélj már akkor arról is, hogy:
1. Az egyház hogyan nyomta el a tudósokat és minden tudományos elméletet, ami nem volt összeegyeztethető, vagy beilleszthető a vallásba (pl. Galilei, lásd a legelső mondatom)
2. Az előző pont hátán: mit tanítottak azokban a bizonyos iskolákban: két kategóriára bontható: egyik aminek semmi köze a valláshoz, például írás-olvasás, a másik pedig a vallás. Tehát ugyanott tartunk: a tudománytól a lehető legmesszebb tartották az embereket és a vallásosságra nevelték őket.
Nem akartam belefolyni ebbe a beszélgetésbe, rég elkanyarodott a kérdésemtől, a tudomány vs vallás kérdés már a könyökömön jön ki. De amikor valaki konkrétan azt akarja megmagyarázni, hogy a tudományt is a vallásnak köszönhetjük, na ott azért meg kell állítani azt a bizonyos szekeret.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!