Föld lapos vagy gömbölyű?

Leírom, hogy a görögök mire jutottak. Nyilván azóta kismillió mérés, megfigyelés alapján is tudjuk, hogy a Föld közel gömb alakú, meg kismillió számítást találtunk helyesnek, ami nem kiszámolja, hanem csak felhasználja a Föld alakjáról, méretéről ismerteket, de azért írom le, hogy a görögök mire jutottak, mert azt egy hétköznapi ember is képes pusztán az égboltra nézésből fakadó belátások mentén ellenőrizni, vagy némi alapvető matematikai ismeretek alapján primitív eszközökkel – szögmérő, vonalzó, iránytű –, meg ismert adatokkal – mondjuk két város légvonalbeli távolságának az ismerete – reprodukálni.

~ ~ ~

A Hold némi megfontolás után gömbszerűnek tűnik. Az égbolton a Naphoz viszonyított helyzete és a holdsarló alakja közötti összefüggés van, ha a Nap és a Hold közel vannak egymáshoz, akkor van újhold, mikor éppen átellenes irányban vannak, akkor van telihold. (Értsd a telihold kb. este kel fel, az újhold meg kb. reggel.)

Ha egy sötét szobában felkapcsolsz egy villanyt kb. fejmagasságban, vagy kimész a szabadban az esti vagy a reggeli órákban, és fogsz a kezedbe egy labdát – vagy valami közel gömbszerű tárgyat, mondjuk egy almát –, akkor nyilván azt fogod látni, hogy mikor a labda a fényforrással átellenes oldalon van, akkor a megvilágított oldalát látod, mikor a fényforrás irányába fordítod, akkor az árnyékos oldalát látod, mikor a fényforráshoz képest derékszögben nézed, akkor meg az egyik fele árnyékos lesz, a másik fele megvilágított. Ezek között meg a holdsarlóhoz igencsak hasonló alakban látod az árnyékos és megvilágított oldalt. Ez egy elég egyszerű kísérlet, különösebb eszközök, mérőműszerek nem kellenek hozzá, csak szem és némi józan paraszti ész.

Ebből a görögök tudták, hogy a Hold közel gömb alakú, és hogy a Nap fénye világítja meg a világos oldalát. A napfogyatkozások megfigyelése miatt azt is tudták, hogy a Nap messzebb van, mint a Hold, hiszen látták átvonulni a Holdat a Nap előtt.

~ ~ ~

Azt is feltételezték – helyesen –, hogy a holdfogyatkozást az okozza, hogy a Föld eltakarja ideiglenesen a Nap fényét. Nyilván látták, hogy holdfogyatkozásnál a telihold egyre kisebb sarló lesz, a fogyatkozás után meg a sarló egyre nagyobb, mígnem aztán újra telihold lesz.

Ha jó szemük volt, azt is megfigyelhették, hogy ez a sarló viszont kicsit más, mintha egy Holdnál nagyobb gömb vagy kör vetne árnyékot a Holdra. Azt is megfigyelték, hogy a fogyatkozást megelőző és követő sarlók egymáshoz képesti szimmetriája más, viszont összefüggést mutat a fogyatkozás időtartamával. Ez még inkább megerősítette, hogy a Földnek az árnyéka közel kör alakú.

Csakhogy újhold teliholdkor van, jellemzően az esti órákban, így ez a kör árnyék a Földnek egy olyan kör alakú keresztmetszetéből fakad, ami közel merőleges a felszínre. A Földnek nem a vízszintes, hanem a közel függőleges metszete az, ami közel kör keresztmetszetű. Innen már azért kézenfekvő volt feltételezni, hogy a Föld ezek szerint – a Holdhoz hasonlóan – gömb alakú.

És mindezekhez nem is nagyon kellettek speciális eszközök, mérőeszközök, műszerek. Ehhez a következtetéshez csak némi józan ész, némi térérzék, meg az égbolt hosszabb távú figyelése, és a látottak viszonylag pontosabb leírása, lerajzolása kellett csak.

~ ~ ~

Ahhoz már pontosabb mérések és némi matematika is kellett, hogy meghatározzák a Holdnak átmérőjét a Föld átmérőjéhez viszonyítva. Ez egész jól sikerült, a kettő aránya a mai pontos mérések alapján 0,27, a görögök 1/3 és 1/4 közötti értékeket számoltak ki ebből. Ezt egy szimmetrikus sarlót mutató a holdfogyatkozás – ilyenkor ugye a Hold a Föld árnyékának a középvonalán halad át – időtartamának a megmérésével elég jól ki lehetett számolni

Azt is ki lehetett számolni, hogy mekkora a Hold távolsága a Föld átmérőjéhez képest. A holdfogyatkozás időtartamának és holdhónap hosszának az aránya ugyan azonos lesz a Föld átmérőjének és a Hold pályájának az arányával, ez utóbbiból meg ki lehetne számolni a Hold távolságát, de valamiért nem így számoltak. Helyette a Hold előbb megismert mérete és az égbolton látható látószöge (0,5˚) alapján kalkuláltak ki 9,5 és 33,6 földátmérő közötti távolságot (valójában a Hold távolsága a Föld átmérőjének a 30,2-szerese). Ptolemaiosz egy 29,1-es értéket mért. Ez is egészen pontos a kor lehetőségeinek a fényében.

A Hold távolságából meg meg lehetett becsülni a Nap távolságát is, a holdnegyedkor a Hold és a Nap által bezárt szögből. Hát itt már nem voltak annyira pontosak. Mielőtt Eratoszthenész megmérte volna a Föld átmérőjét, egy 180-szoros holdátmérőt számoltak. (A valóságban 11 726-szoros földátmérő a Nap távolsága.) De a legjobb mérés is csak 6500-szoros földátmérő távolságot számolt, Ptolemaiosz 605-szörös távolságot mért.

Mindenesetre azt Eratoszthenész is tudta, hogy a Nap roppant messze van, a Föld méretének egésze szempontjából is jó közelítéssel tekinthetők a Napból érkező fénysugarak párhuzamosnak. Mivel ugyanabban az időpontban a Nap a Föld különböző pontjain más-más irányban látszik, ez csak úgy lehetséges, ha függőleges irány más-más szöget zár be a napsugarak párhuzamosnak tekinthető irányához képest. Eratoszthenész ennek tükrében mérte meg a Föld átmérőjét, amiben bár több 10%-os eltérést okozó hibát is vétet, szerencsés módon ezek a hibák úgy adódtak össze, hogy 1–2% eltérés adódott a ma ismert adatokhoz képest.

> Hát de ha gömbölyű, akkor hogy nem zuhanunk le mi,emberek? Meg hogy nem megy ki a víz?

Gyerekkorom kedvenc könyve volt az Ég és Föld. Ott volt az alapozó kérdések egyike, hogy merre is van a lefele. A lefele az az irány, amelyik irányban a kezdősebességgel nem rendelkező tárgyak haladnak, ha elengeded őket. Ha leejtesz egy almát – és nem dobod, csak elengeded –, akkor a lefele az az irány, amerre az alma esik.

Ugye azt, hogy az alma leesik, azt az okozza, hogy a Föld és az alma között vonzóerő lép fel a gravitációnak nevezett jelenség miatt. Mivel a Föld tömege nagyságrendekkel nagyobb az almáénál, így a Föld elmozdulása nagyon kicsi, az almáé meg nagy. A lefele tehát bárhol is vagy, a Föld középpontja irányában van. Ha a Föld gömb alakú, akkor is. Az Ég és Föld illusztrációja: [link]

Nyilván ez a csecsemőkorod óta tapasztaltak alapján elsőre nehezen elfogadható, de azért a többség számára úgy 10 éves korra érthetővé szokott válni.

10-es! Csakhogy 16 éven aluliak nem regisztrálhatnak erre az oldalra. És ennek jó okai vannak.

Persze lehet, hogy nem figyelt oda az általános iskolában vagy valami miatt nem végezte el. Én ezért nem bírálom, nem tudom, hogy mi a háttere – és te, ti se tudjátok – és azt se, hogy valós-e egyáltalán a kérdés, de nincs kizárva.

@13! Felnőttek (vagy fiatal felnőttek) esetében a laposföldesség egy nagyon érdekes jelenség. Sok minden okozhatja a kialakulását. Az aluliskolázottság csak egy kevésbé jelentős faktor.

A Laposföldesek kiválasztottnak akarják érezni magukat. Akik olyan "tudás" birtokában vannak, amit csak ők kevesen ismernek. Ez a vágy legyőzi a logikus gondolkodást és minden, ami elbizonytalanítaná őket elbagatellizálják vagy átverésnek állítják be. Ezt minél tovább teszik, annál nagyobb összeesküvést képzelnek a dolgok mögé. Sőt egy idő után már félnek megkérdőjelezni a hitüket, hiszen túl sok energiát fektettek a személyes meggyőződésük kialakításába.

Az ilyen téveszmés gondolkodás meglepően gyakori a társadalomban. A laposföldesség csak egy lehetséges megnyilvánulása ennek. Az ember számára a misztikum sokkal befogadhatóbb és érdekesebb, mint a gyakran száraz és kiábrándító ok-okozati összefüggések logikus megfigyelése és értelmezése.

"A laposföldesség csak egy lehetséges megnyilvánulása ennek. Az ember számára a misztikum sokkal befogadhatóbb és érdekesebb, mint a gyakran száraz és kiábrándító ok-okozati összefüggések logikus megfigyelése és értelmezése." - Ebben teljesen igazad van.

"Az aluliskolázottság csak egy kevésbé jelentős faktor." - Ebben viszont nagyot tévedsz és a következő bekezdésed is hibás. Korántsem mindegy, hogy milyen alap ismeretekkel rendelkezik az ember. Elemeire lehet bontani az ismereteket és meg lehet látni, hogy mi minden apróNAK TŰNŐ információ és információk közötti összefüggés alkotja a nagyobb ismereteket.

A második bekezdésedre csak annyit, hogy nem mindig gondolkozik (kritikusan) az ember. (Ez mindnyájunkkal megtörténhet, vannak, akikkel ritkán, de túlságosan sok az információ, nem tudunk mindent átgondolni – de ezzel nem feltétlenül a védelmükre akarok állni.) Ebből kifolyólag előfordulhat, hogy tényleg kiváltságosnak érzik magukat.

Nyilván a kritikus gondolkodásnak az az egyik alapja, hogyha egy dolognak a legtöbben az ellenkezőjét állítják, akkor azt alaposan, hosszasan és többször, a tényeket és – jelen esetben – fizikai törvényszerűségeket megvizsgálva kellene tanulmányozni. ((Ennek ellenére egyébként megtörténhet, hogy a többség téved. De ezt csak nagyon zárójelesen említem meg, mert nem a lapos Földdel, hanem a kritikus gondolkodással kapcsolatban írom.))

#15! A laposföldesség legalapvetőbb állításai közé tartozik, hogy minden, ami a Föld alakjának tudományos vizsgálatát jelenti és amit erről az iskolában tanítanak átverés. Így pont azokat az alapvető ismerteket utasítják el direkt, amik kellenénk ahhoz, hogy megcáfolják őket.

Ezért nem számít annyira, hogy milyen alap ismertekkel rendelkeznek. Éppen azokat tartják kamunak, amikből összeállhatna számukra a reális kép.

Nagyon sok felmérésből kiderül, hogy az átlagember természettudományos alapműveltsége kifejezetten szegényes. Ha random embereket megkérdeznénk az utcán, hogy magyarázzák el pl. mi a Holdfogyatkozás, elég lesújtó eredményeket kapnánk. Ez nem csak a laposföldsekere, jellemző. mégis csak egy kis hányaduk lesz ténylegesen laposföldes.

Szintén #15! Éppen a kritikus gondolkodás hiányát szokták felróni a laposföldesek! Azzal kritizálják az embert, hogy mindent elhisznek, amit a tudósok, vagy amit a tanárok mondanak az iskolában.

Magukat gondolják az okosabbnak és valóban kritikusan gondolkodónak, mert ők még azt is megkérdőjelezik, amit mások nem. Ezzel is erősítve magukban a kiválasztott státuszt.

Az összeesküvés elméletekben hívők direkt azokat az ismeretket tartják kamunak, amikkel megpróbálják meggyőzni őket, vagy ami elbizonytalanítja őket. Nem sokat számít, hogy mit tanultak az iskolában, vagy milyen sok kis ismeretet gyűjtöttek, amikből összeált a kép. Mert amint laposföldesek lettek, ezeket már kamunak titulálják.

Van olyan videó pl. a neten, amikor véletlenül bebizonyítják, hogy a Föld gömbölyű a saját általuk készített berendezésekkel. Utána meg azon törik a fejüket, hogy hol hibáztak, vagy mikor, kik verték át őket a teszt során. Az meg se fordul a fejükben, hogy esetleg a Föld tényleg gömb alakú.

Ezen a ponton az iskolázottság hiánya már egyáltalán nem számít. De abban természetesen igazad van, hogy ez is hozzájárulhat, "segítheti" az embert abban, hogy összeesküvés elmélet hívő legyen.

#14 > Sőt egy idő után már félnek megkérdőjelezni a hitüket, hiszen túl sok energiát fektettek a személyes meggyőződésük kialakításába.

Nem jó szó az, hogy félnek. Ha valaki elmerül egy konteóban, akkor ő valószínűleg rengeteget olvasott az adott témáról (nyilván nem a megfelelő forrásból), így annak a biztos tudatában van, hogy ő tudja a dolgot jól. Ami ennek ellentmond, az nyilvánvalóan vagy hülyeség vagy a konteó része. Hogy mi az értelme, objektíven nézve helytálló-e, annak a vizsgálatáig nem azért nem jut el, mert fél annak a beismerésétől, hogy valamit rosszul tud, hanem azért, mert számára magától értődő, hogy ami ellentmond a nézetének, az vagy téves, vagy a megtévesztés szándékával íródott. Felesleges is időt pazarolni az értelmezésére, végiggondolására, hiszen előre tudja, hogy hülyeség.

~ ~ ~

#16 > A laposföldesség legalapvetőbb állításai közé tartozik, hogy minden, ami a Föld alakjának tudományos vizsgálatát jelenti és amit erről az iskolában tanítanak átverés.

Anno pont egy laposföldessel vitáztam egy sort, és a vitapartnerem azt találta mondani, hogy azért nem relevánsak a matematikai számítások, azért jó az ő elképzelése, és azért hibás az én érvelésem, mert az iskolában ezt a gömbföldes trigonometriát tanítják, hát persze, hogy az alapján nem jön ki a laposföldes koncepció. Értem én, a trigonometria gömbföldes. Az a trigonometria, amit szinte csak és kizárólag *síkban* tanítanak, magasabb szinten külön kihívást jelent, hogy valaki térben is tudja alkalmazni az összefüggéseket, mondjuk hogy hogyan kell kiszámolni egy gúla oldalának a dőlésszögét.

A konteók természete, hogy bármi, ami ellentmondani látszik a konteónak, az nem gyengíti a konteót, hanem valahogy a konteó részévé válik. Érveket hozol fel az ellen, hogy a Föld lapos? Akkor birka vagy, téged is megtévesztettek, beetettek. Vagy ha nem, akkor te is az összeesküvés része vagy – „bizonyára” lefizettek, vagy megfélemlítettek –, és te magad próbálod megtéveszteni, beetetni a többieket, meg a konteó hívét is, persze ő átlát ám a szitán… Ha pl. az érvelésed színtisztán matematikai természetű, akkor a matematika is az átverés részévé válik, azért tanítják az iskolában azt – az amúgy hibás – trigonometriát, hogy kijöjjön a gömb alakú föld. Mert ha a trigonometriából az jön ki, hogy a Föld nem lapos, akkor nyilvánvaló, hogy hibás a trigonometria.

(És az iskolázottságot azért érzem én is másodlagos faktornak, mert lehet, hogy amúgy tanulta ezt a trigonometriát, anno még 4-es dolgozatot is írt abból, amit most így a konteó viszonylatában kiált ki tévesnek, hibásnak. Mert anno ott az iskolában még nem volt eléggé kritikus gondolkodású, de így felnőve és megvilágosodva már látja, tudja, hogy átverés volt az egész.)