A kétrés kísérletben a réssel is kölcsönhatásba lép a fény?
Nem csak a detektor, hanem a rések (illetve a rések körüli anyag) is atomokból-elektronokból állnak, illetve a rés szélén ugye elhajlik a fény, tehát valamilyen szinten kölcsönhatásba lép a fénnyel.
Ettől függetlenül a résnél még nem történik kvantummechanikai értelemben vett mérés, csak később az ernyőn/detektoron.
Mi lehet a különbség a réseknél és a detektornál fellépő kölcsönhatások között? Mitől lesz az egyik "mérés"?
válasza:Ha két résen megy át a részecske, akkor úgy megy át, mint egy hullám, és ennek megfelelő lesz az interferencia.
Ha valahol detektor van, akkor csak az egyik résen megy át, és akkor onnan megy tovább, nincs interferencia.
válasza:
válasza:"Mi lehet a különbség a réseknél és a detektornál fellépő kölcsönhatások között? Mitől lesz az egyik "mérés"?"
A rést alkotó anyaggal csak hullámként lép a résen átmenő fény kölcsönhatásba. Kioltódnak azok a valószínűségek, amik a rést alkotó falon haladnának keresztül. Ebből még nem tudjuk meg, hogy hol van a fény, mint részecske.
A detektornál a fénykvantum leadja az energiáját. Egyidőben megtudjuk a helyét és a sebességét (0). Ez számít olyan mérésnek, ami a fényt befolyásolja.
válasza: válasza:A kvantummechanikai értelemben történő "mérés" az egész rendszerre van értelmezve. Sok fotont kell bevizsgálni ahhoz, hogy értelmezhető interferenciaképet kapjunk.
A folyamat közben egy rakás foton a réses falban nyelődik el - tehát ez az a bizonyos elkerülhetetlen és energiaátadással járó interakciója a réseknek, mely nélkül nem kapunk interferenciaképet!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!