Protonhiányos/pozitív hiányos test létezik?
Az iskolában úgy tanítja a tanárnő ált.sikolába a gyereknek, hogy amikor elektrontöbblet van egy testen akkor lehet mondani, hogy protonhiányos. Mi még úgy tanultuk anno a '80-as években, hogy csak elektron többletről vagy elektron hiányról lehet beszélni egy test elektromos állapota esetén elektrosztatikában. Ma megdörzsőlt ebonit, műanyag, stb esetén a tanárnő ezeket a kifejezéseket tanítja a gyereknek, hogy protonhiányon, protontöbblet van pl
Úgy tudom, hogy a proton nem képes egy testről vándorolni csak a szabad elektron. Így van értelme elektron hiányos testről vagy elektron többletesről beszélni. Viszont protonhiányosról vagy pozitív többletűről nincsen . Adott anyagmennyiségű moláris tömegű anyagban ugyanannyi proton lesz mindig vagy ha nem, akkor más elemmé alakulna. Elektrosztakus állapotban - amit tanulnak - csak elektronok vándorolhatnak, így csak eletron többletről vagy hiányról lehet beszélni. Mi így tanultuk
Ma miért tanítanak mást? Vagy téved a tanárnő?
@19:34
Elbeszélünk egymást mellett. Kicsit belemegyek általános iskolában nem tanított részekbe.
Elektromosságtan egyetemi jegyzet, 3.-ik oldal lap alja : "Csak az ellenkező töltések vonzzák egymást a természetben, semleges töltés peding nincs is..."
"Te is önmagadnak mondasz ellent amikor az elemi részecskéknél másképp értelmezel ugyanolyan jelentésű fogalmat"
A semleges az nem töltés, mint írtam, hanem állapot ezt értsd meg!
"6 Azt mondta, hogy semleges töltési állapot sem létezik, pont a neutronnál."
Ez nem igaz. A neutron 1 up kvarkból és 2 down kvarkból áll. Az up kvark elektromos töltése 2/3 e , a down kvark elektromos töltése -1/3 e , ahol e jelöli az elemi töltést. Az elemi töltés egy fizikai állandó, nagysága megegyezik a proton és az elektron elektromos töltésének nagyságával, a proton pozitív, az elektron negatív töltésű. Minden szabad részecske töltése az elemi töltés egész számú többszöröse. A szabadon nem előforduló kvarkok töltése ennek nem egészszám-szorosa, hanem 2/3-a illetve -1/3-a. A belőlük felépülő mezonok és barionok töltése viszont az elemi töltés egész számú többszöröse. Így az elektron -1 e, a proton +1 e, a neutron 0 e.
Szigorúan véve igaza van, olyan nincsen, hogy extraprotonok miatt lesz pozitív a test. Ez az elektrosztatika rész.
Olyan viszont van, hogy egyáltalán nem az elektron a töltéshordozó egy testben, elég például a szuperionos kristályszerkezetekre gondolni. Elég speciális körülmények között, de a víz is tud szuperionos lenni, és akkor a töltéshordozók hidrogénionok, azaz protonok.
"Szigorúan véve igaza van, olyan nincsen, hogy extraprotonok miatt lesz pozitív a test. Ez az elektrosztatika rész."
- miért ne lehetne protonsugárral feltölteni egy testet?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!