Protonhiányos/pozitív hiányos test létezik?

szigorúan véve igaza van, mert a dolog relatív: amelyik testen több az elektron, mint a proton, ott a protonok számához képest elektrontöbblet van, az elektronok számához képest pedig protonhiány.

de ez a megfogalmazás egyáltalán nem tükrözi a jelenség lényegét, és nagyon könnyen téves elképzelésekhez vezet.

szóval inkább mondanám nagyon szerencsétlen megfogalmazásnak, mintsem telibe tévedésnek.

Kérdező - ez egy xarhoz se értő megélhetési tanárnő esete, aki otthon a konyhájában önállóan nem képes egy fénycsövet se kicserélni.

Ha az anyagban protonszám változás állna be dörzsölésre, akkor Egely Gy. úr tanításai is érvényesek lennének a kalciumtermelő atomreaktor-csirkékről, stb. - hisz így már a tárgyat alkotó kémiai elemek transzmutálódnának!

Én sem értenék egyet azzal, aki proton hiányról próbál győzködni. Én is úgy tanultam és úgy tudom ahogyan a kérdésedben leírtam. A gyermekemnek is azt tanítanám.

Nyílván ha a töltésekről van szó csak és kizárólag úgy még meg lehet erőszakolni valahogy a dolgot, de ahogy írták ez így nagyon könnyen vezethet téves gondolatokhoz, mert az elemekből a proton nem vándorolgat csak úgy kedve szerint.

> Adott anyagmennyiségű moláris tömegű anyagban ugyanannyi proton lesz mindig vagy ha nem, akkor más elemmé alakulna.

Ez nem szimplán nem igaz, az anyag az nem elem. Én nem látok semmit, ami miatt ne lehetne az, hogy van egy kocka metánod, meg egy kocka propánod, összedörzsölöd őket, és az egyikről a hidrogének átmennek a másikra, mert energetikailag így jobb nekik. Hasonlóan ahogy az elektron teszi a dörzsölt lufi esetén. Nyilván előfordulhat az, hogy nincs két ilyen anyag, de semmi más elemmé alakulás vagy ilyesmi nem áll fenn. Főleg, hogy pl víz esetén direkt a proton vándorol, és nem az elektron.

"Van még olyan "rigojája" is, hogy nem mondhatják és írhatják le, hogy semleges töltésű a neutron, mert akkor kihúzza dolgozatban. Mivel nem létezik semleges töltés, hanem az töltés nélküli."

Ez így helyes. Viszont ha egy testben a proton és az elektron szám megegyezik akkor a test kifelé semleges töltésű. Itt sem egy "semleges töltésről" van szó, hanem egy tulajdonságról.

"Semleges töltési állapot" létezik. "Semleges töltés" viszont nem.

Semleges töltés épp úgy nincs mint álló szél.

Álló szél, semleges töltés. Egy ugyanazon kifejezés önmagának tagadása. A szél definíciója, hogy fúj, a töltésé, hogy (elektromos)hatása van.

Ha egy helyen a levegő (egy térrészben lévő gázok - objektum) nem mozog, akkor nem áll a szél, hanem a levegő nem mozog. Amikor egy anyagdarabnak (objektumnak) töltése van, akkor az pozitív, vagy negatív.

VISZONT!

Tekinthetünk egy olyan objektumot, amelyet több, töltéssel rendelkező másik objektumok alkotnak. Ha ezek éppen kiegyenlítik egymást elektromosan, akkor az eredeti objektumnak már nem érezzük az elektromos hatását, amit úgy fejezünk ki, hogy az objektum nem rendelkezik töltéssel (semleges elektromos hatású), vagy röviden semleges töltésű. Itt a töltés szó ragján a hangsúly. Jelzővé vált, leírja az anyag tulajdonságát, és röviden fogalmaz. De ezt mindig tudni kell, hogy a fogalom tiszta maradjon.

"Aztán ott van az is, hogy a tanár szerint az anyag minőségét nem a protonok száma határozza meg,"[...]

Anyag minőségi és mennyiségi jellmezőire egy összefoglaló videó : https://www.youtube.com/watch?v=04vdr07_GIw

Így tanultuk mi is általános suliba több mint 20 éve ahogy a videóban van, nem kimondottan proton ( és neutronszámhoz ) kötve.

Másik izotóp másik anyag az is igaz.

Még további megjegyzés : A protonhiányos kifejezés nem szerencsés kifejezés ahogy már előttem kifejtették (lásd első hozzászóló), éppúgy mint a semleges töltés sem. Ha nagyon erőltetjük semleges töltésűnek is mondhatnánk a neutront, de ez is épp úgy szerencsétlen megfogalmazás mint a protonhiányos.

Plusz még további megjegyzés :

Ha nagyon belemegyünk, protonhiányos kifejezés akkor lenne korrekt, ha olyan jelenségnél használjuk ami tükrözi a jelenség lényegét, ami nagyon extrém körülmények között lenne, ami már túlmutat az általános és középiskolás tananyagon.

Egyébként jobban belemenve az elektronok száma is fontos, de nagyon kis elhanyagolható része van eltévolítva az elektornoknak a gyakorlatban az anyagot alkotó elektronokhoz képest, így figyelembe se vesszük. Viszont ha a budapesti lánchíd két vége között 1 C töltés potenciálkülönbséget csinálnánk (ami nem tűnik soknak) leszakadna a lánchíd.

Viszont gondoljunk bele hogyha az anyagból eltávolítanánk az összes elektront vagy teszem azt csak a felét, teljesen más anyag lenne ezek után. Ilyen extrém esetek nem fognak előfordulni még laborban se nagyon (legalábbis egyelőre).

Helytelen a "semleges töltés" fogalmát használni, mert az "elektromosan semleges töltöttségi állapot" a helyes megfogalmazás. Viszont utálatos ezért rossz osztályzatot osztogatni a kezdő diákoknak, hisz magasan képzett szakemberek is fogalmaznak ilyen slendrián módon a hétköznapokban.

Kivételt képez persze az az eset, ha már külön többször is el lett az órákon magyarázva, hogy mely helytelen dolgokat ne használják a felmérő dolgozat megírásánál, mert ekkor számít a helyes megfogalmazások elsajátítása.

Szerintem a legegyszerűbb ha a diák kijelenti hogy ezentúl a "semleges töltés" alatt (amit a fizikatankönyv szerencsére nem definiál) azt fogja érteni hogy "nulla töltés" és kész is.

(Amúgy szerintem a fizikusok is ezt értik alatta. Legalábbis ez lenne a logikus. Abszolút nem kerül semmibe, és e nélkül csak saját magukat meg egymást szivatják, lopják a saját energiájuk. Meg kéne kérdezni őket)