Nem értem, azt mondja, hogy van ez az effektus, hogy a napelem melegíti a légkört és a bolygó átlaghőmérsékletét? De akkor ez most is így van nem? Nem kell ahhoz a Szaharában lenni, a vilon szerteszét lévő napelemek nem ugyanezt csinálják?

Minden melegíti a légkört.

De a napelem a beeső energia egy részét villamossággá alakítja, ezért KEVÉSBÉ melegíti a légkört, mint más.

Nála kevésbé csak az melegíti, ami sok fényt visszatükröz, pl. a vízfelület.

3asnál a pont.

Ha egy alapvetően homokszínű - azaz elég világos - felületet borítasz be sötét színű felülettel, akkor az a korábbihoz képest jobban fogja magába szívni a hőt.

De ha a tetődre - ami jellemzően amúgy is rozsdaszínű vagy sötét árnyalatú - raksz napelemet, az nem egy nagy színváltozás, a tetőd meg ígyis-úgyis ott lenne.

Ha arról lenne szó, hogy homokszínű napelemeket tudnának telepíteni a sivatagba, akkor már egyből nem lenne ilyen hatása. Csak hát a napelem azért is sötétebb színű, hogy el tudja nyelni a napenergiát, szóval egy olyan napelemmel nem vagy kisegítve amelyik nagyobb arányban visszaveri a napsütést:D

Egy ekkora mértékű változást még meg tippelni se tudunk. Túl bonyolúlt folyamat. pl azzal hogy áttérünk napelemekre rengeteg más dogol felszabadúl a ami ellensúlyozza. Sokkal kisebb lenne az űvegház hatású gázok kibocsátása. A jelenlegi energia termeléssel is iszonyatós hőmennyiséget termelünk. Azt se lehet igy számolni ennyivel több energia ennyivel megemeli a hőmérsékletett mivel rengeteg hőt kisugárzunk az ürbe nem véletlenűl van nappal 50 fok éjjel meg minusz a sivatagban. stb.

[link]

[link]

Itt elvileg mérések alapján a napelemnek nem rosszabb a visszaverő képessége. 0,3 az albedoja mind a kettönek.

Annál hogy földgázt égetünk viszont biztos jobb megoldás.

(Mondjuk azt nem értem hogy miért nem teszik kötelezővé pl a tetök fehér szinét Rengeteg előnye lenne, a lapostetőket pl meg ugyse látod soha.

Nem szabad elfelejteni, hogy a CO2 hatása effektíve maradandó.

Pl. Válasszunk egy pocsék helyet, ami eredetileg tökéletes visszaverő lenne. Nyeljen el 1000 w teljesitményt egy napelem, ebből csináljon 300 watt hasznos munkát. (Minden nap x órán át)

Azt a 300 wattot úgyis meg kell termelned valamivel. Mondjuk foszilissel. Ott is lehet ilyen a matek 1000 w teljesítmény 300 w hasznos 700 hulladékhő.

Mindkét példa 1000 wattal melegít direktben.

De a foszilis mondjuk kibocsájt annyi CO2-t naponta, ami wisszatart 1 wattot.

Akkor 1000 nap mulva olyan mintha a fosszils 2000w al melegítene, de továbbra is csak 300w hasznosat produkál.

2000 nap után már 3000w-al fűt a fosszilis, még mindíg csak 300w hasznosat produkál, és ha kikapcsolod, akkor is fennmarad egy 2000w fűtő hatás!

(A konkrét számok nem számítanak, csak a hatásmechanizmust akarom átadni)

Mert ordenáré koszos lesz 2-3 nap után és aztán még nézheted 30 évig:D

Ne aggódj, amúgy erősen napsütéses területeken már nagyon régóta dívik a fehér anyagokból való építkezés. Nézz csak meg egy klasszikus görög vagy arab épületet. Direkt figyeltek ilyenekre is az építésnél, ahogy egmyás árnyékolására is. No, nem a klímaváltozás miatt, hanem mert nem akartak megfőni a saját házukban.

De ez itt Európában nem annyira téma, itt jóval kevesebbet süt a nap ezért nem is annyira számottevő a különbség. De most a sivatagról beszéltünk, ahol.. hát... süt a nap:D

A napelemek használata tiszta energiaforrásként hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, és ennek következtében segít a klímaváltozás mérséklésében. Ugyanakkor a napelemek üzemeltetése során is van némi környezeti hatás, amelyekre figyelni kell. Az a videó, amit megosztottál, arra utal, hogy a napelemek hőt sugároznak vissza a légkörbe, és ez a légkör melegedéséhez vezethet.

Azonban fontos megérteni néhány kulcsfontosságú tényezőt:

Kisebb hatás: A napelemek hőtermelése összességében viszonylag alacsony hatással van a légkör hőmérsékletére. A napelemek működése során termelt hő jelentéktelen a bolygó átlaghőmérsékletéhez képest, és ezért nincs közvetlen kapcsolat a napelemek és a globális felmelegedés között.

Üvegborítás: A napelemek általában üvegborítással rendelkeznek, amely elnyeli a napsugarakat, és nem engedi át a hőt. A napelemek nagy részénél a termelődő hő eloszlik, és nem kerül vissza a légkörbe.

Környezetvédelem: A napelemek előállítása, telepítése és karbantartása során vannak környezeti hatások, például az alapanyagok kinyerése és az energiaszükséglet. Azonban ezek a hatások általában alacsonyabbak, mint a hagyományos fosszilis üzemanyagokkal történő energiatermelés során.

A napelemek nettó környezeti haszna továbbra is pozitív, mivel a megújuló energiaforrások használata csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, ami hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez. Az általános megközelítés az, hogy a napelemek és más megújuló energiaforrások által okozott környezeti hatások sokkal kisebbek, mint az alternatív energiatermelési módszerek, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése. Az összesített éghajlati előnyöket és környezeti hatásokat figyelembe kell venni az ilyen technológiák értékelésekor.

Tehát a napelemek továbbra is fontosak és pozitívak a klímaváltozás elleni küzdelemben, de fontos, hogy az összhatásokat széles körben vizsgáljuk és értékeljük. Az energiahatékonyság javítása és a fenntartható energiaforrásokra való áttérés hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez.