Olyan van, hogy valaki jó matekból de rosszul számol fejben?

"Fordítva is nézhető a dolog, vagyis lehet valaki jó fejszámoló, de matekból harmatgyenge; a fejszámolás egy begyakorolható tevékenység, nyilván minél többet gyakorolja valaki, annál jobb lesz belőle."

Ez a matematika bármelyik ágára igaz: minél többet műveled, annál inkább kialakulnak a bevett módszereid egy-egy probléma megközelítésére, illetve annál otthonosabban mozogsz benne.

"Egy barátom általában az egyjegyű számokat is számológéppel adta össze, mert fejben gyakran elrontotta a számolást. Eközben a BME matematika szakán végzett. Szóval nem hiszem, hogy kizárná egymást a kettő."

Ez nekem sehogy sem áll össze. Nem csak lódított, hanem láttad is, ahogy pötyögi befelé a számológépbe, hogy mennyi mondjuk 5+2? Mert ha tényleg az egyjegyű számok összeadása sem ment neki fejben, akkor bizonyos készségek terén annyira alacsony szinten kellett állnia, hogy elképzelni sem tudom, hogy az ördögbe boldogulhatott a matematikus képzéssel.

#12

Nem azt mondom, hogy nem tudott összeadni, hanem azt, hogy gyakran elszámolta. (Egyébként egyjegyű számokat utált legjobban fejben összeadni.) Nem hiszem, hogy nagyon alacsonyan állt volna bizonyos készségek terén, mivel rendszeresen jó eredményeket ért el országos matek versenyeken.

"Nem csak lódított, hanem láttad is, ahogy pötyögi befelé a számológépbe, hogy mennyi mondjuk 5+2?"

BME Fizikus MSc-s vagyok, eddig kitűnő eredménnyel, azaz elég jól megy nekem is a matek. Viszont nekem is volt, hogy ZHn 4+5+6-on el kellett gondolkoznom kb egy fél percig, hogy az 15 lesz. Sokkal egyszerűbb beütni a számológépbe, és az biztosat mond, minthogy feleslegesen gondolkozzak rajta.

Mit kellett lepontozni az én és mások válaszán is? Bizony az intelligenciának nagyon sok területe van és nem megy jól mindenkinek minden ezekből. Én sem voltam soha jó fejszámoló, bár az egy és kétjegyúeket jó használtam, de már annyira elszoktam tőle, hogy nagyon ráfanyalodok a számológépre szinte bármiben. Egyjegyűek összeadására most nem emlékszem hirtelenjében, de háromjegyűeket meg sem próbálom fejben összeadni. 😋 Nyilván ki tudnám számolni, de inkább nem vacakolok vele, mert elszámolhatom vagy sokáig tart mire megvan.

Ezek kérdező az intelligenciánk területei és a kulcsszavak is csak kis lefedés a kérdésedhez.

Ez kapcsolatos terület és mégis más a kettő: #matematika #számolás

Ezt talán sokan összecserélnék a matematikával: #logika

Nagyon átfogó: #intelligencia

És ez szintén nagyon csoport a megismerés folyamataival: #Kognitív

Elég alapvető még a memória és annak is vannak fajtái, mint hallott beszéd, olvasott szöveg, képi, stb emlékezés. És ez is változó egyénenként. A beszédhez is kapcsolódik, mert van aki gondol valamit és kevésbé tudja elmondani, míg más jobban (bár ettől nem bitzos, hogy helyes amit mond. 🤫)

A logika egy megint átfogó terület a fajtáival. Van akinek matematikai, másoknak történésbeli, stb a logikája, de nem azonos a matematikai készségekkel. A történések logikáját nem lehet matematikával megoldani, nem lehet hozzá szorozni meg összeadni, mert ezek nem szám alapúan működnek.

Nem, tényleg az egyjegyű számok rossz összeadása az egyik leggyakoribb hiba. Azt az ember csaknem írja be számológépbe, de elrontja. Mondhatod hogy nem "tudás- és készségbeli hiányosság", de ha ez nem az, akkor nem sok minden marad, ami tudás-

és készségbeli hiányosság lenne.

Ahogy az is lehet, hogy sokkal jobb benne a matekos, mint az átlag, csak sokkal többet is csinálja, és ezért gyakoribb a hiba. Mondjuk egy érettségin, ahol van 400 elemi művelet egy jó matekos 10-et ront el, míg mondjuk egy nem jó matekos 80-at. (És akkor ott a többi hiba is.) És akkor egy egyetemi dolgozatban van annyi elemi számítás, mint egy fél érettségiben, csak az érettségiben tipikusan 2-3 jegyűek a számok, addig egy dolgozatban 1-2 jegyűek.

#16 Az intelligenciának sok területe van, de itt a válaszok alapján ebből egyesek mintha arra következtetnének, hogy akkor bármely két mentális feladat megoldásához teljesen eltérő készségek szükségesek. Ez nem így van.

A logika, az egyszerűen logika - mint készség, nincsenek fajtái olyan értelemben, hogy minden alkalmazási terület esetén az érvényes következtetésekre való készséget takarja, és akinek ez nem megy, az ugyanúgy gondban lesz a matematikával, mint mondjuk a múlt történéseinek összekapcsolásával és rendszerbe helyezésével. Aki simán levágja a matematikai levezetéseket, de képtelen megérteni a történelem folyamatait, annak nem a logikájával van a baj, hanem más készségeivel, például hiányos ismeretek, vagy az emberi természet szabályszerűségeinek felismerése.