Ezek a dolgok hogyan vannak?

Tegyük fel hogy van egy lámpád ami adott erősségű fényt bocsájt ki, kúp alakban. Mint a legtöbb zseblámpa, ahogy egyre távolodik a fény egyre jobban növekszik az a terület amit le kell fednie. És mivel nem keletkezik több fény a meglévőnek kell elterülnie. Minél nagyobb a terület annál jobban eloszlik. Így előbb vagy utóbb eléri azt a szintet amit az emberi szem már nem tud érzékelni. Ezért van az hogy a lézerek sokkal messzebb érnek. Mivel azoknak a fénysugara nem oszlik szét (meg azért álltalában jóval erősebbek is).

Egy foton élettartama nagyon alacsony, legalábbis ilyen környezetbten ahol gyakran találkozik anyaggal. Így ha lekapcsolod a lámpát a meglévő fotonok nagyon gyorsan leadják az energiájukat.

1.

A világűr gyakorlatilag abszorpciómentes környezetében akármilyen messzire eljuthat a fény, különben semmit sem tudnánk a világegyetem szerkezetéről.

2.

Egy földi környezetben terjedő fény elnyelődik a piszkos környezetben. Ha egy fehérre meszelt szoba fala visszaveri a fény 95%-át, akkor is néhány száz visszaverődés után az érzékelhetőség határa alá gyengül. Egy néhány méteres szobában ez a csillapodás lezajlik néhány milliomodnyi másodperc alatt.

Mint fentebb leírták, a földi környezetben a fotonok ütköznek, elnyelődnek, továbbá kell bizonyos mennyiség együtt, hogy a szem érzékelje. Tehát olyan nincs, hogy "egy bizonyos távolságnál nem tud tovább jutni", olyan van, hogy adott ponton már olyan kicsi a fény mennyiség, hogy a szem nem érzékeli, de a többi foton megy tovább, míg el nem nyelődik.

Amikor lekapcsolod a lámpát, akkor nincs több fényforrás (a lámpa nem bocsát ki fotont). Amit meg egy pillanattal korábban kibocsátott, az már (ha el nem nyelődött) sokezer km-rel távolabb van.