A fa a korhadása közben bocsát ki szén-dioxidot?
Igen, és pontosan ugyanannyit, amennyit megkötött!
2023. szept. 10. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
2/16 A kérdező kommentje:
És ha nem korhad hanem csak szárad? Tehát például kivágnak egy fát majd elteszik száradni tűzifának. Ilyenkor nem bocsát ki szén-dioxidot?
Továbbá a lombkorona komposztálódása során is annyi szén-dioxid kerül vissza a levegőbe amennyit a fejlődése során megkötött?
Amíg szárad nem, de ha elégeted akkor már igen. A komposztálódáskor egy kicsit kevesebb, mert valamennyi szerves anyag (értsd szén) a komposztban marad.
2023. szept. 10. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?
4/16 A kérdező kommentje:
#3 És akkor ha magát a fát komposztálják akkor is valamennyi a talajban marad?
4: nyilván azért komposztálják, hogy a talajba kerüljön szerves anyag, és ezzel a talaj humusztartalmát növeljék, hogy utána lehessen rajta ezt-azt termeszteni aminek meg kell a szervesanyag. Ez a komposztálás lényege.
2023. szept. 10. 20:01
Hasznos számodra ez a válasz?
6/16 A kérdező kommentje:
Amúgy én tulajdonképpen arra voltam kíváncsi, hogy a fa segítségével lehetséges-e szén-dioxidot kivonni a légkörből. Mármint hogy véglegesen nem csak ideiglenese. Mert ha megköt valamennyi szén-dioxidot majd ugyanazt vissza juttatja a légkörbe akkor gyakorlatilag zéró a végeredmény.
6: Mostmár nem. Régen (talán még az eocénban is) lehetséges volt. Aztán megjelentek azok a szervezetek (baktériumok, gombák stb.) amik lebontják a fát. A földtörténet során (amikor a nagy szételepek kialakultak) akkor a fák a beépített szenet "elraktározták" ez nagy mélységbe került és ott maradt ma ezek a kőszén telepek. Aztán valamikor (sajnos már nem emlékszem pontosan) melyik korban megjelentek olyan szervezetek amelyek a fát elbontják, és nem tud szénülni. Mert elkorhad, illetve humifikálódik (bár ekkor egy kevés szerves anyag bent marad a talajban). Azért ez a mérleg is sajnos közel 0-ás összeségében, nem olyna mint pl. a karbon korban volt.
2023. szept. 10. 20:11
Hasznos számodra ez a válasz?
#7
"Régen (talán még az eocénban is)"
Annál kissé régebben, a karbon korszakban. (Nem véletlenül főleg ebből a korszakból maradtak fenn kőszén lelőhelyek.) Annak a végén jelentek meg a lignint lebontani képes szervezetek.
Azért valamennyi szenet tartósan is megköthetnek a talajban az erdők (főleg a mérséklet öviek), humusz formájában. De a trópusi esőerdőknél (egy "kifejlett" erdő esetében) tényleg nagyjából egyensúlyban van a szén-dioxid kibocsájtás. Ott viszont az élőlényekben (nyilván főleg fákban) megkötött szén mennyisége lehet elég jelentős.
[link]
2023. szept. 10. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
9/16 A kérdező kommentje:
Amúgy akkor a fosszilis kibocsátás ellensúlyozására nem alkalmas a fásítás nem? Illetve esetleg rövid távon de hosszú távon nem.
9: Pontosan így van. Gyakorlatilag 0 a mérlege.
2023. szept. 10. 20:42
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: