Hany voltot erez meg egy ember?

Az érzetküszöb egyébként áramban van megadva. Villamos biztonságtechnikai célokra az IEC kiadott egy TS-t, ami nem szabvány, hanem műszaki leírás. Ebben nemigen van újdonság, mert manapság mind embereken, mind állatokon kísérletezni sokkal cikibb, mint ezelőtt 80 évvel.

Az érzetküszöb az 0,5 mA körül van ebben a TS-ben meghatározva, de az eredeti kutatók szerint 0,7 mA-t megérez a férfiak 5 %-a, 1,5 mA-t meg a 95 %-a. Nőkre a férfiak 60 %-a érvényes, gyerekekre meg 50 %-a.

Az ember ellenállását áramütéses helyzetre - jobb kéz és a két láb között - 1000 ohm-ra veszik. Ebből lehetne számolgatni, de az ellenállás nem állandó, a száraz, vastag bőr ellenállása egészen kis feszültségen 10-20-szorosa ennek, de erősen csökken a feszültség növelésével - a nedves-vékony bőré meg nem olyan mértékben. De kb 100 V már elég ahhoz, hogy a bőrt 1 másodperc alatt átüsse, és akkor a belső részek ellenállása már csak pár száz ohm. Nem véletlenül van a hibavédelemnél a megfelelő gyorsaság követelményként megállapítva.

#10 (08:41) - amit írtam (22:35) az nem mond ellent annak amit te írtál, csak megerősíti azt, amit valószínűleg valamilyen szabványból idéztél.

A 20 A egy nagyon felső határérték, és ha utánanézel a legprofesszionálisabb rendőrségi taserek gyártói által közzétett oszcillogramoknak, akkor csaknem két nagyságrendel gyengébb impulzusáramokat olvashatsz le róluk. Az a bizonyos 20 A 500 ohmra van értve - ugyebár - és nem számolnak a gyakorlatban sokszor meglevő hosszabb lecsengési idővel.

A bőrellenállás az embernél szinte sosincs 2000 ohm alatt, és cipőben taperolnak a vezetékre. A nagymarhák viszont eléggé szőrösek, emellett kevésbé érzékenyek, és a talaj is száraz lehet - tehát kell a magasfeszültség a biztos áthúzáshoz. Ezért a leggyakorlatiasabb irányérték az impulzus maximális töltése, mert a maximális energiaérték sem mond túl sokat a fiziológiai hatásról.