Az élet megjelenése során hogyan alakultak ki a nemek?

Lassan.

Előbb a külső szaporodás, örökítőanyag cseréje, majd később specializálódtak feladat szerint.

Többsejtű lényeknél a szexuális szaporodás során két ivarsejtnek kell találkoznia. Ha ivarsejteket gyártasz, két stratégiával tudod növelni annak a valószínűségét, hogy a sejtekből életképes utód legyen:

1. Több tápanyagot teszel a sejtekbe, ami ettől nagyobb lesz, drágább, és nehezebb mozognia, de cserébe repülőrajttal indul az utód az egyedfejlődésben.

2. Kevesebb tápanyagból több ivarsejtet termelsz, de azok lehetnek mobilisak.

A végeredmény az, hogy spermáid lesznek és petesejtjeid. Ez sokkal hatéknyabb, mintha kövér mozogni alíg tudó egyforma ivarsejtek találkozása hozná létre az utódot. Így a petesejt lehet akár akkora is, mint egy strucctojás.

Ezt most nem értem.

Kérdeztél valamit, erre értelmes választ adtam.

Ha valamit nem értesz, arról kérdezz. Vagy nálatok sértegetéssel oldják meg a kérdéseket?

“A microorganizmusok megjelenése után relatíve hosszú idő telik el addig, amíg a többsejtes szerveződésű élet megjelenik.”

Igen, mert sokáig megvoltak egysejtűként is. De egy többsejtűt (most az is annak számít ha csak néhány sejtből áll) például nehezebben tudnak bekebelezni mások ezért máris ennyivel előnyösebb.

Illetve később fokozatosan megjelent a sejtek közti munkamegosztás, ami szintén sok esetben elég előnyös ahhoz ,hogy fennmaradjon. Új ökológiai fülkéket tudnak betölteni.

“Van valamilyen különösebb oka annak, hogy az osztódásos szaporodás mellett a nemek általi utódnemzés is megjelent?”

Genetikai anyagot cserélni (ha ezt annak lehet nevezni akkor szexelni) az egysejtűek is képesek, illetve a nem váltivarú lények is.

Viszont ahogy írták a különböző nemek lehetővé teszik az ivarsejtek variálódását is. S majd maguk a szülők közti ilyen irányú változatosságot is. Aztán ahol-amikor ez előnyt jelentett ott fennmaradt.

Még mindig nem értem.

Elmondanád, hogy szerinted mi nem volt értelmes a válaszomban?