Hogy kell elképzelni a talaj alatt mélyen lévő vízrétegeket?

Attól függ... alföldön már lehet elég 1-2-3 méter is, hogy elérd a talajvizet. Nyilván a kút ekkor is mélyebbre fog menni, hiszen alacsony álláskor is tudnia kell vizet felszívnia.

Szóval hogy milyen mélyre kell menni a fúrással, az attól függ, hogy hol vagy, mennyire mélyfekvésű a hely.

Amúgy úgy néz ki, hogy. A víz szépen leszívárog a gravitáció hatására olyan mélyre, amíg nem találkozik egy vízzáró kőzetréteggel, ami alá már nem tud menni. Onnan szépen feltelítődik. A víz oldalra is mozog, elfolyik oda, ahol még van hely, mint ahogyan a felszínen is lefolynak a folyók.

Nem egészen úgy van, ahogy azt egyes írta, sokkal összetettebb.

A földkéreg szerkezete nem homogén, egymástól jól elkülöníthető rétegekből áll, ami területenként szintén eltérő lehet.

A rétegek lehetnek vízzáróak (pl agyag), és porózus szerkezetű (kavicsos, sóderes, homok)

Ezek a rétegek száz millió évek alatt alakultak ki, többszáz méteres mélységig, attól függően , hogy ott évmilliókkal ezelőtt mi formálta a felszínt, és később hogyan változott az meg.

Pl kavicsos tengerfenék volt, vagy folyómeder, amire később agyag rakódott.

Százmillió évek alatt kialakultak tehát a különböző rétegek, és a porózus rétegeket kitöltötte a víz.

A földkéreg termékeny, de vékony, felső része a talaj, az első vízzáró rétegig talált víz a talajvíz, ami az élőlények számára létfontosságú, ugyanakkor szerves anyagokkal, kemikáliákkal szennyezett, amikor kutakról kútvízről beszélünk, az jobb esetben már rétegvíz, amit legalább egy (de lehet több) vízzáró réteg alól hoznak fel.

Tehát nem azért vannak a mély kutak, mert közelebb nem találtak vizet, a vízzáró réteg alatti vizet kell elérni, ahová már a felszíni szennyezések nem jutnak le.

Ez nem azt jelenti, hogy a rétegvíz iható is, kémiai összetétele miatt lehet fogyasztásra alkalmatlan, akár hévíz is, de ez egy másik történet.

A mélyben lévő vízkészletre nyomás is nehezedik, artézi víz az a rétegvíz, amit a nyomás a felszínre hoz (kapilláris zóna, közlekedési edény elmélet)

A kőzetrétegek gyűrődések, vetődések miatt különböző mélységekben tarthatnak vizet a mélyben, a hegyvidéken lakók kútjaival nem az alföldön élők kútvizeinek mélységét kell elérni.

A rétegvíz, artézi víz, hévíz készlet is sok területen véges, oda a felszíni vizek nem tudnak lejutni, az onnan felhozott víz több millió éve is lehetett oda bezárva.