Mi a gondolat? Nem tudom, hogy ez már megoldott-e vagy sem, de én sehogy nem tudom elképzelni, nem bírok olyan modellt alkotni, amiben értelmezni tudnám, és ettől kezdek megőrülni.

A fény hordozója a foton. A betegség hordozója a mikróba. A méreg hordozója a vegyszer. Folytathatjuk még ezrével. De mi a gondolat hordozója? Amit még az ember nem fejtett meg a természetben, azt kutatni érdemes, nem megőrülni tőle. Tudunk már néhány dolgot azért. Néhány érzelmi állapot hordozói vegyületek, amelyeket az emberi szervek termelnek. Vagy nem, és ekkor deviancia van. Azt is tudjuk például, hogy azt, amit képnek nevezünk, a szem egyes elemei érzékelik, az információ idegpályákon meg az agyba, ahol az információ feldolgozódik és élmény lesz belőle. Viszont a folyamat számos részletét még nem tudjuk, nem könnyű élőt vizsgálni.

Az nem működik, hogy valaminek az ismeretét tanulás nélkül akarjuk tudni, ha nem megy, csapkodjuk magunkat a földhöz, mint egy kisgyerek. Az agyműködés bonyolult de sok részlete ismerhető. Kétségtelen, hatalmas tanulás árán. Anélkül viszont nem megy.

Mi a a tudat? Gondoltál már mondjuk a tegnap este veled történtekre? Ha igen, az a tudat. Sem a giliszta, sem a farkas, sem a rigó vagy sólyom nem képes erre. Neki csak jelen van. És neki nincs tudata. Ő nem tudja, hogy ő ő. Te tudod, hogy te te vagy és nem én.

De a rossz hír az, ha valóban mélységében szeretnéd érteni ennek fontosságát és értelmét, akkor bizony kezdheted átrágni a biológiát, aztán sok egyebet, és egy idő után nekiállhatsz az agy működését is tanulmányozni, és azon kapod magad, megváltozott a szemléleted, már másképp gondolkodsz. De majd csak akkor! Anélkül marad a jelen éllapot. A világ ilyen akkor is, ha kellemetlennek tartjuk. Mert a világot megváltoztatni nem tudjuk, csak megérteni. Csakhogy ne legyen félreértés. Hegyeket elhordhatsz a helyükről, ha jól megszervezed. De ennek semmi köze nem lesz a világ megváltoztatásához. Pusztán egy hegy lesz másutt vagy sehol.

A gondolat az agy belső állapota, mely a tapasztalat által megszerzett belső állapotokat új kombinációban társítja össze úgy, hogy az valamilyen cél követelményrendszere szerint konzisztens legen.

Például tapasztalati tényként tudom, hogy a szőkék jobban szexuális izgalomba hoznak, mint a barna hajúak. Tapasztalom, hogy engem nem tartanak kívánatosnak, és barna hajam van. Az eddigi ismereteim kombinációként az a gondolati modell áll elő bennem, hogy ha kiszőkítem a hajam, akkor valószínűsíthetően többen fognak rám izgulni.

Tehát mindezzel már le is modelleztük egy átlagos nő gondolatát - ami később cselekvésre bírja!

:-)

Azt lenne érdekes elgondolni, lesznek-e olyan robotjaink, mint amik egyelőre a sci-fi könyvekben és filmekben szerepelnek, androidok, értelmes robotok, értelemmel felruházott (vagy legalábbis annak tűnő) számítógépek, és azon gondolkodni, vajon mi zajlik bennük, mely létrehozza a " tudatukat". A filmekben van tudatuk, tudatosságuk, kérdés, a valóságbam is ilyenek lesznek-e, lehetnek-e ilyenek. Az AI még gyenge próbálkozás, de afelé mutat, hogy lesznek ilyenek. De azt akkor tudni fogjuk, mi hozta létre bennük az értelmet, hoiszen mi alkottuk és az közelebb fog vinni minket a saját agyműködésünk megértéséhez is. Szerintem.

Az ezotériát pedig azért említettem, mert lehet, hogy a komplexitás egy bizonyos szintjén az addig mennyiségi változások egyszer csak minőségi változásba csapnak át, és a dolog tudatra ébred. Viszont ez eléggé ezoterikus elgondolás, szerintem.

De ahogy a soksejtű organizmus sem csak sok sejt együtt, úgy lehet, hogy a neuronok (vagy áramkörök) összessége, ha már eléggé bonyolult kapcsolatrendszer alakult ki köztük, valami többé válik, valami plusz alakul ki a rendszerben, és ez a tudat.

Ha neked az állathoz való hasonlítás semmit sem mond, akkor ott bajok vannak. Az az állítás pedig, hogy a majom gondolkodni képes, az nevesíthető, hamis tudatnak nevezik. Vagy ismerethiánynak.

Sokan vannak, akik olyasmit szeretnének megérteni, amihez előtanulmányok kellenek, de erre nem hajlandók. Vagdalkozni viszont tudnak. Esélyük sincs a megismerésre.