Elmagyaráznátok miért működik így a moziban kapható 3D-s szemüveg lencséje?

Vegyél egy IMAX-es szemüveget is, és azzal is próbáld ki! Meg lehet, annak is van értelme, ha csak megfordítod a szemüveget (hogy a szára legyen az arcodtól elfelé.)

Amúgy arra keress rá, hogy 'cirkuláris polarizáció'. Ennek az irányát a tükör megfordítja, ahogy a tükörben az óra is az óramutató járásával ellentétesen mozog, míg a lineáris polarizációval ilyet nem tud csinálni.

A legjobb, ha keresel képeket, de tömören úgy szoktam magyarázni, hogy a fény akkor polarizált, ha a minden terjedésére merőleges síkban mindenhol ugyanúgy áll az elektromos térerősségvektor. Ha az egymáshoz közeli ilyen síkok között picit elfordulhat (de az amplitúdója állandó), akkor beszélünk cirkuláris polarizációról, és lehet elliptikus is, ami köztes a lineáris és a cirkuláris között. (Tudom, hogy ezek a mondatok bonyolultan néznek ki, de ha megvan, hogy a fény elektromágneses hullám, akkor csak egy kis térgeometria kell az értelmezésükhöz. Az meg szerencsétlen, hogy a már polarizáció is idegen eredetű szó… Tényleg keress képeket, akár videókat, lesz egy csomó.)

Sztem ezek általában körpolárosak, mert a lineáris polarizátornál rosszabb lesz a minőség, ha mozgatod a fejed, és talán a betekintési szög is romlik. A tükör meg elrontja a polaritást, és ellentétes kezű lesz.

Egyébként ezek kétrétegűek, úgyhogy az se mindegy, melyik irányból nézel bele.

> „Ha jól értem a netes írásokat - és helyesek a prekoncepcióim -, akkor a polarizálatlan fény nem csak minden - a haladási irányára merőleges - irányban hullámzik, hanem még "pörög" is?”

A polarizálatlan fény teljesen összevissza, inkább ide-oda ugrál, mint pörög. Illetve ha veszel egy a haladási irányára merőleges síkot (egy adott pillanatban), abban mindenféle irányba mutat a térerősség. (Persze, folytonosan változik, de nem szabályosan.)

Talán az inga és a kúpinga egy jó analógia a lineáris és a cirkuláris polarizációkra. Ha elengeded egy kitérített helyzetből, akkor (kis kitérések esetén, nagyjából) egyenesen fog mozogni, de ha a lengés közben meglököd, akkor egy ellipszisre tér, és ha jól lököd meg, akkor akár egy szabályos körre is kerülhet. (Az egyik korábbi válaszban említett két réteg közül az egyik az úgy nevezett λ/4-es lemez, ami pont egy ilyen „lökést” tud adni a lineáris polarizációnak, ami körpályára viszi. Vagy fordítva: egy olyan lökést adni a cirkuláris polarizációnak, ami lineárisba viszi. A λ pedig a fény hullámhosszára utal, a λ/4 pedig a lemez vastagságára.)

> „A szűrőn áthaladva a foton pörgése csak egy irányban marad meg, és amikor a tükör felszínéről visszapattan, és ugyanezen szűrő másik oldalán szeretne visszajutni, akkor már nem tud.”

A fotonokkal vigyázzunk, ugye azok részecskék, és ha azokkal akarjuk tárgyalni a témát, akkor ahhoz kicsit kvantummechanikásabban kell gondolkozni. De fénytanban elég sok mindenre jó a sima, hullámos felfogás. Amúgy ha érdekel, hogy hogy van hullámok helyett fotonokkal, akkor nézzél minutephysics-et Youtube-on. Ez egy matematikussal közösen készített videója, pont ehhez kapcsolódóan:

https://www.youtube.com/watch?v=MzRCDLre1b4 youtu.be/MzRCDLre1b4

Tömören annyi, hogy a fotonnak van egy állapota, ha lineárisan polarizált, akkor egy cirkuláris szűrő 50% valószínűséggel engedi át, ha teljesen cirkulárisan polarizált, akkor pedig értelemszerűen 0 vagy 100% valószínűséggel (már ha ideális, és a veszteségektől eltekintünk). És persze lehet köztes állapotban is. De miután áthalad a szűrőn, a szűrő által meghatározott állapotba kerül.

> „Azért nem tud, mert a tükör megfordította a pörgés irányát, vagy mert a szűrő kétféleképpen szűr a két irányban?”

Azért nem tud, mert a tükör megfordította a pörgés irányát, de az is igaz, hogy a szűrő máshogy szűr a két irányban, a mert a rétegek sorrendje fontos. Ha rossz oldalra teszed a λ/4-es lemezt, akkor annak nem lesz látható hatása, és lineáris polarizátort kapsz.

Az utolsó kérdésedet pedig alaposabban végig kéne gondolnom, de szerintem a minutephysics videók alapján neked is menni fog.