Ez hogyan is van a részecskékkel?

"A keringési sugár független a tömegtől, szóval egy proton is tudna keringeni siman."

igen, de a legnagyobb sebesség, amivel Föld körüli pályára tudsz állni gravitációval, az 7,9 km/s és ez is csak elméletben, mert ez az elméleti felszínt súroló sebesség. ha messzebb vagy, akkor kevesebb.

ehhez képest egy szabad proton sebessége lényegesen nagyobb, egész egyszerűen azért, mert tele kellett pumpálni energiával ahhoz, hogy kiszakítsd onnan, ahol volt és szabad legyen.

a napszélben pl. átlagosan 400 km/s sebességű részecskék vannak.

"egyszerűen azért, mert tele kellett pumpálni energiával ahhoz, hogy kiszakítsd onnan, ahol volt"

Na jó - de, ha már kiszakadt, akkor tetszőleges lehet a sebessége!

Ha épp csak egy kicsivel több energiát kapott, akkor egészen lassú lesz.

"Persze valahogy létre kell hozni a szabad protont, de utána semmi sem akadályoz meg hogy lelassítsd."

ezért is kezdtem úgy, hogy igen. elvileg igen.

"Ha épp csak egy kicsivel több energiát kapott, akkor egészen lassú lesz."

ez nem így működik.

ha nincs elég energiája, akkor csak fickándozik egyhelyben (mondjuk úgy, hogy rezeg), ha elég energiája van, akkor elszáll a végtelenbe és tovább.

úgy képzeld el, mintha egy darab madzagon pörgetnél valamit. ha nem pörgeted elég gyorsan, akkor a madzag kitart. ha elég gyorsan pörgeted, akkor a madzag elszakad és elszáll az egész. olyan nincs, hogy a madzag elszakad és ott marad egyhelyben.

+ egy harmadik lehetőség: ha egy adott tartományban volt az energiája, akkor a bolygó befogja, és keringeni fog körülötte.

Pont úgy, mint a holdak, csak eléggé instabil lesz a pálya, mert a Hold gravitációja belezavar.

Sok ilyen kisebb törmelékhold van a Föld körül (is, és a Nap körül meg mini bolygók pl. a földpályán is).

"A kérdés lényege az lenne, hogy amennyiben keringeni kezd valami objektum körül, akkor az szabadesésben lesz."

Természetesen az szabadesés. Ha a sebessége magassága stb megfelelő mi más lenne?

"ez folyamatosnak, vagy kvantáltnak vehető-e (vagyis folyamatosan vált-e irányt, vagy egy nagyon sokszöget jár be keringés közben)?"

Részecskéknél csakis quntált állapotok vannak! Szerintem más nem is lehet.

Illetve a matematikában is lehet úgy értelmezni a kört mint végtelen sok szöget. Számítások is alapulnak ezen az elven.

//A kérdés közepére hogy bocsátana -e ki fotont nem tudok konkrét választ adni.

Több okból sem. - Föld körüli pályán extrém alacsony lenne a részecske sebessége. Jó kérdés fellépne -e így is ilyen hatás? - A föld mágneses mezejének ereje nagyon messze van bármilyen gyorsítótól vagy hasonló eszköztől. Megint csak jó kérdés ilyen kicsi mágneses mezőben keringés kiváltana -e ilyen hatást? Ha neutron csillagot vagy fly -t nézünk ott miért nem észleltek ilyen hatást? FLY -nél ráadásul fellép a Hawking sugárzás. Vagyis véletlenszerű részecskék keletkeznek amelyek egyik felét elnyeli a lyuk a másik felét eltaszítja. Na e akkro előfordulhatna olyan ami körpályára áll ezek közül. És mivel sok keletkezik idővel nagyon sok lenne fly- körüli páylán amit már észlelni kellett volna. Tehát inkább hajlanék arra hogy nem sugározna a keringő részecske. De inkább passzolok mert nem 0 az ellenkezőre sem a lehetőség. //