Ez hogyan is van a részecskékkel?

"Ha egy részecske (mondjuk egy proton) gyorsul, vagy irányt változtat, akkor kibocsát egy fotont."

nemigazán.

a kvantumfizikában az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője a foton. ezt nem kell elképzelni, mert nem így működik, de két részecske közötti kölcsönhatást úgy írjuk le, hogy a kölcsönhatásban résztvevő részecskék mindegyik kibocsát magából egy fotont és ez a foton viszi magával azt az információ csomagot, ami megmondja a másik részecskének, hogy a kibocsátó részecske mit csinált vele.

de ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen ez is történik, hanem ez az a modell, amivel (jelen pillanatban) a lehető legjobban le tudjuk írni a részecskék közötti kölcsönhatást.

"Igaz ez akkor is, ha ez a proton egy bolygó vagy csillag vagy akármi hasonló objektum körül kering?"

több okból sem. egyrészt ilyen léptékben egyszerűen nem működik a kvantumfizika, másrészt az objektum körül keringés az gravitáció, aminek egyrészt nem a foton a közvetítő részecskéje, hanem a gravitron, harmadrészt a kvantumfizikában a gravitáció gyakorlatilag len működik. a jelenlegi egyik fő csapásiránya a fizikának, hogy a másik három (erős, gyenge és elektromágneses) kölcsönhatást össze próbálják hozni a gravitációval. jelenleg sikertelenül.

"Vagy egyáltalán nem bocsát ki fotont, hiszen szabadesésben zuhanja körbe a bolygót, kvázi egyenes vonalú egyenletes mozgással?"

Pontosan! A gravitációs térben minden egyenes vonalban egyenletesen repül tovább azt "nem tudja" ami kering hogy ő gravitációsan görbült térben van.

Ebből viszont az is következik hogy valójában irányt nem vált.

Amit leírtál az maximum extrém mágneses térben való részecskék haladásakor és valamilyen külső behatás pl másik részecskével való ütközés hatására lehetséges hogy fotont is kibocsájt valami.

Tehát jól írja előző csak quantum fizikában érvényes.

És igen van egy ilyen magyarázat hogy mindkettő kölcsönható részecske a másikhoz küld egy fotont.

De ebből fakadóan ezt érzékelni befogni vagy bármi módon meglátni nem lehetséges. Ha megfogna, megmérne valaki ilyen fotont akkor már nincs is kölcsönhatás mert nem ért oda. Szóval ez egy kisebb paradoxont okozó elmélet. Mert ha így is van akkor soha nem lesz mérhető megfogható.

Hát nem egészen úgy van ez a részecskékkel.

A részecske folyamatosan mozog, álló részecske nincs. Sőt, valójában az egész világ mozog, amikor te úgy gondolod, békésen alszol és nem mozogsz, akkor a föld forog veled, kering, sőt a naprendszer is kering, sőt a galaxisunk is mozog stb.

A proton soha nem kering egy bolygó körül, a mozgása folytonos és nem kvantált. És főleg nem szabadesik.

Minden, így a proton is adott pillanatban adott helyen van, ahol egy adott erőtér van. Az erőtér sokféle hatása eltérően hat a fotonra, ezek eredője határozza meg, mi történik vele. Van, hogy szimplán mozog valamerre, van hogy energiát vesz fel, van hogy lead, sőt, valami más részecskévé alakul. Ezt mindig az őt érő hatások jellege dönti el.

A részecske soha nem kvantált, az egy jól meghatározott anyag. Azonban például az atom (mint részecske) nem tud bárhogyan felépülni. Az alapvetően protonokból, neutronokból és elektronokból áll, ezeknek sokféle tulajdonságuk van. Egyik ilyen, hogy egy proton erőterében mozognak (keringenek) az elektronok, méghozzá nem akárhogy, hanem jól meghatározott energiamennyiséget képviselő pályákon. E pályák nem lehetnek bármilyenek, az anyagtól függően ezek kvantáltak, azaz minden elektronhéjhoz (így nevezünk egy pályát) pontosan meghatározott (azaz kiszámítható) energiaérték tartozik. amikor egy elektron egy másik pályára megy, akkor vagy felvesz vagy kibocsát energiát, és ez lesz kvantált. Sőt, ha elhagyja a protont, akkor a régi pályájának megfelelő energiával teszi.

Rendkívül fontos, a mikrovilágban nem szabad olyan tulajdonságokat elképzelni, mint a makrovilágban, mert az nem úgy van. Azt mondhatjuk, hogy egy bolygó kering a nap körül, de például az elektron "keringése" a proton körül egyáltalán nem ugyanolyan. Mondhatjuk, hogy egy teniszlabdát így vagy úgy ütök, kisebb vagy nagyobb erővel és csak kicsikét más irányba. Ez lehet bármilyen. De az elektronra vagy más részecskére ez akkor se igaz, ha ugyanazt a szót használjuk. Labda ütközik egy másikkal, ezt értjük, látjuk, kiszámíthatjuk a mozgást. Az elektronok is ütközhetnek, csak az teljesen más, és nem számíthatjuk ki egy ütköző elektonnak semmilyét se.

El kell fogadnunk, ha elég sokat és módszeresen tanulmányozzuk, meg is érthetjük, a mikrovilág más és mások a szabályai, de jobb híján gyakran olyan szavakat használunk a változásukra, mint a makrovilágban, mert egy vagy két tulajdonságban emlékeztet a makrovilágéra, valójában teljesen más.

A #5 jól írta le, amit írt, de egyáltalán nem érti a dolgokat.

A proton, vagy az elektron igenis tud keringeni.

Persze nem az atomban, hanem például egy részecskegyorsítóban, pár méteres körben - és ott sugároz is rendesen. Elég baj, mert ez nagyon zavarja a működést.

Természetesen Föld körüli pályán is sugározna - de annyira gyengén, ami gyakorlatilag észrevehetetlen.

"Ha egy kavics keringhet egy bolygó körül, akkor egy proton (hidrogén-atommag) miért nem? Miért nem lehetséges, hogy egy proton körpályára álljon egy bolygó (vagy bármilyen égitest) körül?"

Próbáld meg kiszámolni a pálya sugarát, és megtudod.