Az egyivarú növények mind klónok/önmaguk klónjai?

'11:56

Arra is vannak trükkjeik. Nem egy időben nyílik a porzós virág és a bibés, vagy pl. Az almák érzékelik ha a pollen rokon növénytől van, és azokat a polleneket nem engedik megtermékenyíteni.

Ahogy a 3. válaszoló írta, többféle mechanizmus van arra, hogy egy növény elkerülje az önmegterékenytést (vagy legalább csökketnse az esélyét). Az általa említett módszer mellett még csökkentheti az önbeporzás esélyét, hogyha elétrő hosszúságú a porzó és a termő. Illetve emellett a bibe szövete is felismerheti a saját polleneket, és megakadályozhatja, hogy a megtermékenyítés megtörténhessen (pollen inkompatibilitás).

Persze sok növény képes önbeporzásra (pl. borsó). Viszont ezeknél sem lesz az utód növény az anyanövény klónja (persze eléggé hasonló lesz hozzá genetikailag). Az iversejtek a képződésük során meiózison mennek keresztül. Ezen osztódás során minden génből cak az egyik példány kerül az utódsejtbe. Az önbeporzásnál viszont lehet, hogy egy génből ugyanaz a példány kerül mindkét génből az utódba. Tehát az utód (nagy valószínűséggel) nem fog minden génváltozatot hordozni, amit az anyanövény hordoz.

"Az önbeporzásnál viszont lehet, hogy egy génből ugyanaz a példány kerül mindkét génből az utódba. Tehát az utód (nagy valószínűséggel) nem fog minden génváltozatot hordozni, amit az anyanövény hordoz."

És éppen ezért kell jó sok generáción át önbeporozni, hogy minden génre homozigóta legyen és akkor, de csak akkor, az önbeporzó növény valóban a saját klónja lesz. (Ezeket hívják amúgy régies genetikai szaknyelven tiszta származéksoroknak, manapság inkább vonalnak.)