A szivárványban miért nincsen barna?

Ezt látod a szivárványban: Piros-Narancs-Sárga-Zöld-Kék-Lila-Piros-stb.

3 alapszín van: Piros, Sárga, Kék

A többi ezeknek keveréke:

Narancs = Piros + Sárga

Zöld = Sárga + Kék

Lila = Kék + Piros

Barna = Zöld + Piros

Hogy miért nem látod a szivárványban a barnát? Egyszerűen azért, mert ahogy a hullámhosszuk alapján egymás után következnek a színek, úgy a piros sosem kerül a zöld mellé (nem is kerülhet, hiszen zöld nincs is, csupán a kék-sárga találkozása).

Ezt a sok baromságot. Nincsenek alapszínek, nincsenek kevert színek, és a barna pedig nem kevert, hanem narancs, csak sötét (és így ott van a szivárványban.) Legalábbis a tudományok kategóriában biztosan nincsen, ha festegetni akarsz vagy fotózni vagy megvilágítani egy koncertet, akkor a megfelelő kategóriákban nézelődj.

A szivárvány nem tartalmazza a "teljes spektrumot". Nézd meg a wikit [link] tiszta hazugság az egész.

A szivárvány monokromatikus fényekből áll. Például ha két random monokromatikus fénysugarat egymásra vetítesz egy fehér falon valami random arányban, akkor 1 valószínűséggel egy olyan színt kapsz, amely nincs rajta a szivárványon.

Három különböző receptor van az agyadban, és a monokromatikus fények hatására bizonyos arányban ezek jeleznek. De az arányok túlnyomó része nem áll így elő. Az arányok mondjuk egy háromszög pontjainak feleltethetők meg, és a szivárvány színei által előálló arányok egy 1 dimenziós görbe ezen a háromszögön. 0 mértékű. (Esetleg 3 dimenzióban 2 dimenziós a szivárvány, ha belevesszük az erősségét.)

A maradék nagyon sok arány csak tiszta színű fények keverésével állítható elő, vagy még úgy sem. Legalábbis ez egy fizikailag kezelhető modellje a színérzetnek, de nyilván vannak kulturális aspektusai meg optikai csalódások, meg minden amit el lehet képzelni.

#6-ost egy kicsit átfogalmazom. Az két kérdés, hogy van-e valami a szivárványban, amit barnának mondasz, meg az, hogy egy adott barna benne van-e a szivárványban. Az előbbire az a válasz, hogy igen, van. Fogod a wikin a szivárványos képet, kitakarod a sárgától balra és a pirostól jobbra levő részt (meghagyod a narancsot), majd leveszed a fényerőt, bumm, ott a barnád.

A másodikra meg az a válasz, hogy nem, ha körülnézel a szobádban és kiválasztasz egy színt, akkor az 0 valószínűséggel lesz benne a szivárványban. A szivárvány egy 1 dimenziós halmaza a lehetséges érzékelések 2 dimenziós terének*. (Már ha a szobádban nincs monokromatikus fény.) Ha egy barna székre vagy a fehér falra böksz rá, az látványosan nincs benne a szivárványban, ha egy zöld vagy kék cuccra, akkor kevésbé látványosan, de pont az a szín szintén nincsen benne. Maximum a lézerpointer fénye, ha éppen van bekapcsolva egy.

*legalábbis amit a receptorok okoznak. Nyilván a szín érzékelése függ tőled, meg a szín környezetétől, meg hogy mit hiszel hogy milyen színű valami meg stb.

A szín egy érzet. 3 tényezőt tudok megnevezni, ami befolyásolja:

1. A szín árnyalat, hogy a szivárvány melyik színéből hordozza a legtöbbet pl. a piros színnnél piros az árnyalat.

2. A telítettség, hogy mennyi más árnyalatú fény van a főárnyalat mellett, hogy mekkora a fehér zaj amiből előbukik a fő árnyalat. Pl. Ha a piroshoz képest csökkented a telítettséget, vagyis fehéret keversz a piroshoz, rózsaszínt kapsz.

3. A relatív intenzitás. Hogy a környezethez képest mennyi fényt bocsájt ki/ver vissza az adott test. Pl. Ha a fehérnek csökkented az intenzitását, pl egy környező fehérhez képest, akkor szürkét kapsz.

Namost a barna színt úgy kapsz, ha a narancs árnyalat relatív intenzitását lecsökkented. Emiatt semmilyen fényforrás sem lehet önmagában barna, mert a fényforrások alapvetően fényesebbek mint a környezetük. Ha a narancssárga fényforrás mellett bekapcsolsz egy erős fehér fényt, akkor tudod csak a narancsot barnának érezni. Ha a monitorodra kiraksz egy barna színt aztán lekapcsolod a villanyt, hirtelen narancssárgán fog világítani a monitor.