Adott helyszinen, adott időpontban az éjszakai égbolton minden nap, minden évszakban, ugyan ott vannak a csillagok?

Nem.

Az ugye köztudott. hogy a Föld forgása miatt a csillagos égbolt elmászik, továbbá a Nap körüli pályán való mozgás során is sorra jönnek elő a csillagképek és váltják egymást.

Azt lehetne viszont mondani, hogy például minden Szilveszter éjfélkor mindig ugyanott álljanak a csillagok egy bizonyos helyről nézve, de nem így van.

Az év hossza nem osztható a nap hosszával, ezért minden évben negyednapot csúszik a kalendárium a szoláris évhez képest, erre van négyévente Február 29.-e betoldva, de maradnak még másodpercek, amelyek minden évben pici csúszást adnak, így 4782 év múlva egy plusz napot ki kell hagyni.

Ezen kívül a Hold hatására a Föld forgástengelye periodikusan picit billeg, 18,6 év időintervallumban, ezt nevezik nutációnak.

[link]

Továbbá ott van még a precesszió, amelyben a Föld ferde forgástengelye 25786 év alatt körbefordul.

[link]

Ezzel az a helyzet állt már most elő, hogy a horoszkóp biztosan butaság, ugyanis a csillagjegyeket az ókorban találták ki, két, háromezer évvel ezelőtt.

Igen ám, de a precesszió miatt már egy teljes csillagképet el van mászva az égbolt a naptárhoz képest. Zavar ebből azért nincs, mert a csillagjós horoszkópkészítők nem olvasnak tudományos munkákat, így nem tudnak erről, a csillagászok meg olvasnak horoszkópokat.

csillagászok meg NEM olvasnak horoszkópokat.

bocs

Inkább úgy mondanám, hogyha csak egy csillagképet akarsz minden évben megnézni a kertedben ugyanakkor és ugyanarra felé nézve, akkor igen, ugyanott megtalálod. Az év közben a csillagképek változnak, vagyis nyáron más látszik, mint télen. Ez a Föld keringése miatt van - de inkább itt egy kép amiből egyből látni miért változnak a csillagképek az év folyamán. Azt nézd rajta, hogy a Föld hol van a pályán - meg azt, hogy egy kijelölt csillag vagy csillagkép merre van - vs a Nap helyzete ami azt jelenti, hogy a Föld Nap felé eső oldalán nappal van és nem látszanak a csillagok.

[link]

A precessziót a kérdésnél inkább további pontosításnak fogd fel, ami csak nagyon hosszú idő alatti eltérést jelent. Igazából nem fogod észrevenni. Lényegében a válasz az, hogy alapvetően igen. Ha az év ugyanazon napján és időpontjában ugyanott ugyanarra nézel, akkor ugyanazt látod.

Bocsi négyes de szerintem ez a kis toldás szükséges a válaszhoz, mert eltájolja magát a kérdezőnk és azért a 4-es válasz megtévesztő lehet neki. Vagy mondjuk úgy ebben a formában az lehet. A precesszió egy nagyon nagy kicsi eltérés évente ami csak egy további pontosítás a kérdésben, csak azért a pontosságból ne csináljunk szélsőséget, mintha a válasz az lenne, hogy "nem". Az azért erős túlzás lenne.

A precesszió egy ~26 000 éves ciklus! Ami 71 évente is csak 1°. Kérdező azt tuti nem fogod észrevenni és felnézhetsz ugyanarra ugyanakkor és ugyanott, és lényegében ugyanazt fogod látni.

A 4-es első linkje persze jó és amúgy ott a rajz mindkettőről és egyből látni belőle mindkettőt, hogy melyik micsoda - P (precesszió) és N (nutáció) jelekkel.

Az ókor is nagyon más... A precessziót ismerték már az ókorban is, időszámításunk előtt is. Az ókori görög Hipparkhosz (Hipparchus) (i.e.190-i.e.120) mint csillagász, matematikus és földrajztudós már ismerte a precesszió nagyjából ~26 000 éves ciklusát. Tőle származik és kiszámolta. Amúgy a magyar wiki linken már a második mondatban ott van. :) Sőt az ókorban a kínaiak is ismerték a precessziót és a Föld gömb alakját, lásd Yu Xi csillagászt.

........

[link]

[link]

[link]

[link]

" ... tehát mintha forognának a csillagképek, vagy nem jól látom?"

De, jól látod. A csillagok a Föld tengelye mentén elfordulva haladnak az égen, erre használják a Sarkcsillagot, mint tájékozódási csillagot. A Sarkcsillag majdnem a földtengely pontos irányában van és így a Sarkcsillag körül látjuk forogni a csillagokat az éjszaka folyamán. Itt egy gyorsított video.

https://www.youtube.com/watch?v=wLqe-8Aa19U