Kálium-ferrocianid vagy másfajta ferrocianidok híg savval való keverése és melegítése tényleg ciángázt képez?

Nekem jól működött a nátrium ferrocianid.

A rodanid valami eszement disznóságot csinált a párhuzamos NO képződés miatt. Még ma se tudom, hogy mi volt vegyileg az a vegyileg instabil citromsárga és később fekete csapadék - na ezt elmagyarázhatná nekem valamilyen profibb vegyész!

"Eléggé zavaros infókat kapok erről a neten. Valahol azt mondják hogy igen máshol meg hogy nem "

A kálium-ferrocianid [sárgavérlúgsó] borászati derítőszer például. A szőlő permetezésére használt réz vegyületeket távolítják el vele a borból a berlinikék reakció segítségével. Ha a bor savainak hatására cián fejlődne belőle, minden borász meghalt volna. [A vas elég erős komplexet képez.]

#3 Ha teljesen hidratált kénsavoldatot összekeversz sárga vérsó tömény vizes oldatával, akkor nem fog belőle bugyogni a HCN (maximum a szagát fogod érezni), de forralással kvantitatíven kihajtható az elegyből.

Az élelmiszerekben nyomokban levő cián nem okoz problémát, mert nem kumulatív méreg. A borba gyenge szerves savak vannak, így az egyensúly már kicsi HCN koncentrációnál beáll.

A kálium-ferrocianid vagy más ferrocianidok és híg sav (pl. sósav) keverése és melegítése ciángázt eredményezhet. Az ilyen reakció azonban általában nem történik meg véletlenszerűen vagy nem megfelelő körülmények között, hanem csak speciális körülmények között, például laboratóriumi kísérletek során, amikor az ilyen reakciók kockázatát és veszélyeit ismerik és megfelelő óvintézkedéseket tesznek.

A ferrocianidok és a savak közötti reakció során hidrogén-cianid (HCN) is képződhet, amely mérgező anyag, és ciángázként is ismert. A reakció során képződő ciángáz nagy mennyiségben veszélyes lehet az emberi egészségre és az élő környezetre, ezért a reakció végzésekor szigorú biztonsági előírásokat kell betartani, és csak kiképzett szakemberek végezhetik el.