Mi a tudományos magyarázata annak, hogy a törökországi földrengésben vannak háztömbök amik ledőltek, de mellette teljesen épek maradtak?

"vannak háztömbök amik ledőltek, de mellette teljesen épek maradtak?"

Például egy egyszerű eset, amitől összedőlhet egy ház: A függőleges falak oldalirányban kitérnek, eltávolodnak egymástól és kihúzódnak a vízszintes födémgerendák alól.

Ha a házat olyan koszorúval (a falak tetején körbemenő betoncsík) építik, amelyik stabilan összeköti a függőleges falakat a vízszintes födémmel, akkor az épület a rengés alatt nyeklik-nyaklik, mint egy kartondoboz, de a födém nem szakad le.

Itt valóban nem szakadt le, egyszerűen eldőlt, mintha fellökték volna. Nyilván voltak sérülések, de úgy nézett ki, mintha egy vasból lévő széles és keskeny hasábot fellöknénk.

A dőlés mindig akkor következik be, ha a súlypont az alátámasztáson kívülre kerül. Itt feltehetően az alapozás volt silány, az építmény kötései rendben voltak. És a kép alapján úgy tűnik, éppen egy rengési hullám ott ért a felszínre kimozdította a helyéről, de a rengés elmúltával nem tudta a gyenge kötés a földön visszabillenteni, elszakadt. (egy vonalban legalább 4-5 szalagház borult, a bal oldalán - mögötte - szinte minden ép volt, előtte - jobb oldalon - pedig nem a háztól származó törmelék, gyűrődés látszott).

Konkrétan Törökország építési dolgairól nem tudok, szóval lehettek építkezési hiányosságok is.

Aalapvetően azért azt nem mondanám, hogy egy földrengésben összeomlott épületeket nem megfelelően építették, mert mindegyiket megfelelően a szabályok szerint tervezik. Kérdés persze a szabály, de attól függetlenül is megfigyelhető ez a jelenség, némely épület épségben marad és akár a mellette lévő is összeomlik.

Egy akármekkora földrengésnek nem áll ellen minden építészeti megoldás azonos arányban még jó minőség esetén sem. Ma már külön szakterület a földrengés biztos épület tervezés és ha nincs földrengés biztosra tervezve, akkor szerencse kérdése az egész. Meg még a rengéshullámok is eltérően haladnak és még az is befolyásolja a felszíni hatásokat. Például a magyarországi épületek is szabványosak és mégis eltérő a fölrdengésállóságuk, mert a szabványok nem azt írják elő, hogy a leghatékonyabban földrengés biztos tervezést kell alkalmazni.

Azt nem tudom, hogy Törökországban voltak-e építési mulasztások, mert még az is hozzáadódik, ha egyáltalán volt olyan.