Hat-e a gravitáció az elektronra, hiszen van tömege?
Mivel van tömege emiatt hat rá a gravitáció, vagyis eddig semmilyen eredmény nem indokolná hogy nem hatna. Viszont ilyen kis tömegskálán még nem tudják kimérni, hogy pl két elektron között a szokásos F=gamma m1 m2 /r^2 igaz-e vagy esetleg kell-e módosítani.
A fizikában nem az van hogy van egy határ, ami alatt az egyik érvényes felette pedig a másik. Itt a korrespondencia elv teljesül, azaz egy új elméletnek vissza kell adnia a régit határesetben. Ezt gondold úgy hogy a kvantumfizika tartalmazza a Newtoni fizikát magában. Azaz például egy focilabdának a mozgását is lehetne kvantumosan számolni, csak olyan egyenletek jönnének ki amiket nem lehet megoldani.
Amit az 1es meg a 3as ír az meg teljesen hülyeség. Semmit sem mondd a kvantumfizika arról hogy szimulációban lennénk, és az is teljesen hülyeség hogy amíg nem figyelünk meg valamit, addig hullámtermészete van és anyagtalan. Ha pedig nem tudnánk még semmit, akkor nem tudnánk olyan dolgokat jósolni amiket kb 50 év mire meg is találunk, pl Higgs bozon, vagy gravitációs hullámok. Ez is azt mutatja, hogy működik a fizika.
Igen, hat. De két külön dolog az elmélet és a gyakorlati megvalósítás. Azaz elméletben kiszámíthatnád, hogy mondjuk a kanalad és az elektron miként hatnak egymásra (merthogy az elektron is hat a kanálra). A kanál tömegével talán nincs gond, talán az asztalra van helyezve. Ám az elektron sebességét, helyét nem tudod (mérni), így aztán kiszámolni se. Azzal meg, hogy az elektronra miként hat egy kanál vagy ágyúgolyó vagy a föld, az a gond, hogy nem tudsz egy darab elektront mérni. Nincs rá eszközöd. Valójában azért nincs, mert nem lehet ilyent készteni.
Igen, van határ a kettő fizika között, csak nem úgy, ahogy a hétköznapi ember gondolja. Adott két objektum, ismered a jellemzőit, tehát felírsz egy összefüggést valamilyen megismerni kívánt tulajdonságra. Mondjuk a sebességre, pályára, vagy amire akarod. Ezután először is meg kell állapítani, jó-e a modelled. Tegyük fel, jó, kiszámolod (ha tudod). Innentől jön a gond. Ellenőrizni kéne méréssel. Makroméretekben erre általában van eszköz és van módszer. Mikroméretekben nincs, csak közvetett. A határ tehát az, aminek a direkt mérésére van eszközöd az makro, amire nincs, az mikro.
De miért nincs direkt eszköz? Erre a válasz az, hogy minden mérés egy kölcsönhatás. Meg akarod mérni a súlyodat, az elmélet alapján készítettek egy mérleget és arra egy mutatót. Az elmélet pedig az, hogy a tömeged folytán hat rád a földi gravitáció (ez a súly), és ha egy mérőeszközzel ezt kompenzálod, akkor az eszköz torzul azon erő hatására, és ezt szemmel látod. Na de mi a helyzet az elektron tömegével? először is "álló" elektron nincs, ha kapcsolatba hoznád egy mérőeszközzel, olyan kicsi az eltérés, amit okoz, hogy azt nem láthatod. tehát mindenféle további trükköt leszel kénytelen alkalmazni, míg valami érzékszerved megállapítja az eredményt. Eközben annyi változás, hiba adódik, hogy az eredmények gyakorlatilag semmi köze a valósághoz. Ez a probléma adja a határt. Az, hogy te a makroméreteiddel hasonló nagyságrendben vagy a makrovilággal, amit "mérsz", az abból adódó elméleti eltérés nem fog érdekelni. Tehát kapsz egy jónak mondott eredményt. Ám a mikrovilág objektumaival való kölcsönhatásnál (tehát a mérésnél), kell egy rakás áttétel, amíg te érzékelni tudod. Amit kapsz, annak köze sincs az eredeti tulajdonsághoz. Ha ezzel szembesülsz, tudhatod, hogy beléptél a mikrovilágba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!