Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hat-e a gravitáció az elektron...

Hat-e a gravitáció az elektronra, hiszen van tömege?

Figyelt kérdés
Van éles határ a Newtoni fizika és a kvantumfizika között? Ahogy csökken a méret (gondolok itt pl.:a nanotechnológiára), hol a határ, ha van egyáltalán, ahol már nem érvényes az egyik, csak a másik?
2023. febr. 14. 11:33
 1/5 anonim ***** válasza:
9%
Az egész fizika gyerekcipőben jár még. Gondolj bele, alig néhány száz éves a történelme. Ennyi idő nem elég minden megválaszolásához. Rengeteg új felfedezés és magyarázat lesz, nem kell készpénznek venni a mai fizikát.
2023. febr. 14. 11:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
93%
Természetesen hat - hisz ha nem hatna, akkor az anyagok kb. 1/2000-el könnyebbek lennének!
2023. febr. 14. 12:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
22%
A fotonra is hat hiszen annak is van tömege, csak nyugalmi nincsen. A foton tömege pl m(f)=E(f)/c2. A kvantumfoizika az más tészta. Pl a 2022-es év Nobel-díjasa Alain Aspect kimutatta, hogy makroméretű atomokra, molekulákra is igaz a kvantumfizika, azaz amíg nem figyelik meg addig hullámjelenség vagyis anyagtalan. Akkor amikor megfigyeljük válik anyagi részecskévé, ami egészen döbbenetes. Világunkban minden mindennel összefügg a közös hullámfüggvény szuperpozícióban leledzik. Ez egészen érdekes. Valószínű egy szimulációban vagyunk és arra mutat rá a kvantumfizika, hogy más rendező elv érvényes a leszimulált Klasszikus un: newtoni rendszerekre (tárgyak, bolygók, testek, emberek). Ahogy az egyes nagyon helyesen írta a világ kis részében még csak tapogatózunk. Nem tudunk még semmit
2023. febr. 14. 12:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
94%

Mivel van tömege emiatt hat rá a gravitáció, vagyis eddig semmilyen eredmény nem indokolná hogy nem hatna. Viszont ilyen kis tömegskálán még nem tudják kimérni, hogy pl két elektron között a szokásos F=gamma m1 m2 /r^2 igaz-e vagy esetleg kell-e módosítani.


A fizikában nem az van hogy van egy határ, ami alatt az egyik érvényes felette pedig a másik. Itt a korrespondencia elv teljesül, azaz egy új elméletnek vissza kell adnia a régit határesetben. Ezt gondold úgy hogy a kvantumfizika tartalmazza a Newtoni fizikát magában. Azaz például egy focilabdának a mozgását is lehetne kvantumosan számolni, csak olyan egyenletek jönnének ki amiket nem lehet megoldani.


Amit az 1es meg a 3as ír az meg teljesen hülyeség. Semmit sem mondd a kvantumfizika arról hogy szimulációban lennénk, és az is teljesen hülyeség hogy amíg nem figyelünk meg valamit, addig hullámtermészete van és anyagtalan. Ha pedig nem tudnánk még semmit, akkor nem tudnánk olyan dolgokat jósolni amiket kb 50 év mire meg is találunk, pl Higgs bozon, vagy gravitációs hullámok. Ez is azt mutatja, hogy működik a fizika.

2023. febr. 14. 15:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
96%

Igen, hat. De két külön dolog az elmélet és a gyakorlati megvalósítás. Azaz elméletben kiszámíthatnád, hogy mondjuk a kanalad és az elektron miként hatnak egymásra (merthogy az elektron is hat a kanálra). A kanál tömegével talán nincs gond, talán az asztalra van helyezve. Ám az elektron sebességét, helyét nem tudod (mérni), így aztán kiszámolni se. Azzal meg, hogy az elektronra miként hat egy kanál vagy ágyúgolyó vagy a föld, az a gond, hogy nem tudsz egy darab elektront mérni. Nincs rá eszközöd. Valójában azért nincs, mert nem lehet ilyent készteni.


Igen, van határ a kettő fizika között, csak nem úgy, ahogy a hétköznapi ember gondolja. Adott két objektum, ismered a jellemzőit, tehát felírsz egy összefüggést valamilyen megismerni kívánt tulajdonságra. Mondjuk a sebességre, pályára, vagy amire akarod. Ezután először is meg kell állapítani, jó-e a modelled. Tegyük fel, jó, kiszámolod (ha tudod). Innentől jön a gond. Ellenőrizni kéne méréssel. Makroméretekben erre általában van eszköz és van módszer. Mikroméretekben nincs, csak közvetett. A határ tehát az, aminek a direkt mérésére van eszközöd az makro, amire nincs, az mikro.

De miért nincs direkt eszköz? Erre a válasz az, hogy minden mérés egy kölcsönhatás. Meg akarod mérni a súlyodat, az elmélet alapján készítettek egy mérleget és arra egy mutatót. Az elmélet pedig az, hogy a tömeged folytán hat rád a földi gravitáció (ez a súly), és ha egy mérőeszközzel ezt kompenzálod, akkor az eszköz torzul azon erő hatására, és ezt szemmel látod. Na de mi a helyzet az elektron tömegével? először is "álló" elektron nincs, ha kapcsolatba hoznád egy mérőeszközzel, olyan kicsi az eltérés, amit okoz, hogy azt nem láthatod. tehát mindenféle további trükköt leszel kénytelen alkalmazni, míg valami érzékszerved megállapítja az eredményt. Eközben annyi változás, hiba adódik, hogy az eredmények gyakorlatilag semmi köze a valósághoz. Ez a probléma adja a határt. Az, hogy te a makroméreteiddel hasonló nagyságrendben vagy a makrovilággal, amit "mérsz", az abból adódó elméleti eltérés nem fog érdekelni. Tehát kapsz egy jónak mondott eredményt. Ám a mikrovilág objektumaival való kölcsönhatásnál (tehát a mérésnél), kell egy rakás áttétel, amíg te érzékelni tudod. Amit kapsz, annak köze sincs az eredeti tulajdonsághoz. Ha ezzel szembesülsz, tudhatod, hogy beléptél a mikrovilágba.

2023. febr. 14. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!