Földrengést miért kísérik utórengések?
Nagyjából:
Megcsúszik egy réteg, ez újabb feszültséget kelt a rétegekben, amelyek újra és ójra megcsúszhatnak.
Bár többnyire az első rengés a legnagyobb, de a fentiek alapján kisebb rengés is kiválthat nagyobbat.
A rengés után olyan pontokon kapaszkodnak össze a rétegek, amelyek idáig nem voltak feszültség alatt.
Értelemszerűen addig lesz nyugalom, amíg bírják... ha már nem, akkor jön az újabb rengés.
Persze ez legtöbbször már kisebb az előzőnél.
Tehát kb. arról van szó, hogy elpattanás után nem az egyensúlyi helyzetig lendülnek a tömegek, hanem egy az azon túli holtpontig, ahol a súrlódás megakasztja, de a legkisebb továbbmozgás ezt a súrlódásos kapcsolatot feloldja, és megindul visszafelé.. és így tovább?
Azt gondolnám, ha a gyűrődő tömeg így előbbrelendül a kelleténél, akkor megáll egy holtponton, ott kialakul egy tapadási súrlódás, ami viszont további lassú előregyűrődésre pont hogy csökkenő erejű, amíg kellő mértékű előrenyomulásnál meg nem ismétlődik az egész eddigi koreográfia. De lehet, én most egy gumitalp akadozó csúszásának modelljében gondolkodom, a kőzettömegek közti kapcsolatok pedig ennél sokkal szerteágazóbbak, és ezért követi a főrengést még sok apró helyezkedés, aztán emberemlékezetig az adott helyszínen semmi nem történik újból. Nyilván megvan a maga logikája, csak más, mint amit apró, egyszerű tárgyaknál látunk.
Köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!