Mekkora egy, a múltban már megtörtént esemény valószínűsége?

Igen, ezért kéne normálisan megtanítani a közoktatásban azt a nyamvadt valószínűségszámítás. Mert nem a te hibád.

Ehhez nem rendelhető valószínűség. A valószínűség *eseményekhez* rendelhető, de ez az eseményfogalom nem esik egybe a hétköznapi eseményfogalommal.

A következőről van szó. Van egy alaphalmazunk, ez az ún. eseménytér. Az eseménytér részhalmazainak egy olyan rendszerét, mely szigma-algebrát alkot, események halmazának hívhatunk, és így már értelmezhetünk egy valószínűségi mértéket a fenti mértéktéren.

Az esemény a valószínűségszámításban egy véletlen kísérlettel kapcsolatban tett állítás, melynek igaz vagy hamis volta egyértelműen meghatározható a kísérlet lefolytatása után. És itt jön a probléma: a véletlen kísérlet olyan, lényegében azonos körülmények között, *tetszőleges sokszor* megismételhető megfigyelés, melyet a kísérlet során figyelembe vett körülmények nem határoznak meg egyértelműen. Ennek tükrében egy, a múltban lezajlott (hétköznapi értelemben vett) eseményhez nem rendelhető (mindig) valószínűség.

Egyetértek a #3-as válaszolóval. DE hozzátenném, hogy ez valahol egy filozófiai kérdés is:

A matematikai valószínűség nem foglalkozik magával az idő fogalmával legjobb tudomásom szerint.

Tehát ha pusztán filozófiai megközelítésből nézve úgy értelmezzük a kérdést, hogy "mekkora volt egy, a múltban már megtörtént esemény valószínűsége, AMIKOR még nem történt meg", akkor újra lesz eseménytér, szigma-algeba, mértéktér.

És a matematikát nem érdekli, hogy ez a múlt vagy a jövő, vagy hogy mennyire elrugaszkodott a valóságtól az a matematikai modell, amit leírunk.

Ezért szerintem nincs erre megfelelő válasz. Nincs megfelelően meghatározva a kérdés, és ez inkább filozófia, mintsem a matematika feladata.

Definíció pedig pláne nincs rá, a #3 által említett feltételek miatt.

Egyébként több paradoxon is létezik a valószínűség számításban, aminek többsége pont ezen alapszik, hogy a megadott feladatot hogyan értelmezzük. Pl.: véletlenül választjuk ki a kör egyik húrját, de pontosan milyen véletlen alapján? A szög a véletlen, plusz az eltolás, vagy 2 véletlenszerű pont a körön és ezeket kötjük össze? Más megoldás jöhet ki, ha nem teljesen egyértelmű a megfogalmazás.

Akárhogy nézzük, erre nem lehet válaszolni.

P(Hitler megszületik) = 0.

P(Valaki levegőt vesz) = 1.

P(Atomfegyvert használnak polgári célpont ellen) = x, ahol x>0, de x< 1.