Szerintetek hogyan reagálnának az emberek, a földön kívüli élet felfedezésére?

Hmmm....

Elgondolkodtató kérdés. Egy két dolgot számolgattam már. Érdekes számok jöttek ki belőle:

A legmesszebb jutott űrszonda a Voyager (1-2). 1977-ben indultak útnak. Jelenleg 21 000 000 000km-re jutott a Voyager-2- 32 év alatt. Ez 19 fényóra, ami 0,0022 fényév nagyjából.

A legközelebbi csillag az Alfa Centauri 4,3 fényévre(40 681 440 000 000km) van.

Ebben a tempóban (74 914km/h!!! igen ennyivel halad a Voyager) 61 991 év alatt jutunk el a legközelebbi csillaghoz.

Mi szűrhető le ebből? Soha az életben nem fogunk sehova eljutni. Tudom hogy fejlődünk, de a világegyetem úgy van összerakva, hogy a benne élő lakók ne találkozzanak egymással.

Úgy godnolom, méreténél fogva biztos létezik másik életforma az univerzumban. Most keresik is ugye ezeket az Exobolygókat, de ha találunk is egyet, és valami szuper távcsövet építünk, amivel még ne adj Isten civilizáció jelét is megpillanthatnánk, mire jutnánk? Látunk egy csillagot ahol 600 éve égtek lámpák, és volt élet. Küldenénk nekik egy fényjelet több évtizedni felkészülés után, amiről mondjuk jól lemaradnának(mert épp másfele néznek :P), vagy csodálkoznának hogy vajon mi lehetett ez a piros fény az égen... Vagy mégjobbat mondok, ha szerencsénk van már épp elérné őket a fényjelünk, mikor atomjaira hull az egész csillagrendszerük :P. (amiről szintén 600 év múlva értesülnénk is).

Ha van élet és találkozunk velük, az bizony csak úgy lehet hogy ők jönnek el hozzánk. De mivel a fénynél nem lehet gyorsabban haladni, az ottani civilizációnak is lenne mondjuk egy 600 év, hogy ideérjen, ami őket is igen megviselné ekkora sebességnél, mind külsőleg mind pszihikailag. :D

Persze mondhatjátok hogy görbíti a teret és 2s alatt itt van... Ilyen megoldásokra nem vagyok felkészülve.

Én valszeg összefosnám magam.

Szerintem kicsi a valószínűsége, hogy a mi kommunikációs jelrendszerünkkel meg tudnánk velük értetni, hogy nem akarjuk bántani őket. Már a kutyáknak is más a testbeszédük, nemhogy az intergalaktikus kommunikáció könnyű legyen. Szal, a kutyusoknak és embereknek is együtt kell tölteni valamennyi időt, hogy nagyjából megértsük egymást. Pl.: aki nem ismeri a jelbeszédet, az nehezen érti a süketnémákat.

Nagyon nagy szerencsénknek kéne legyen ahhoz, hogy a mosolyunk az "űrlények" számára is mosolyt, azaz barátságos szándékot jelentsen.:D

Szerintem, ha intelligens életforma lenne, és egyszer csak "térutazással" megjelennénk ott (ezt úgy értem, hogy nem nagy időkülönbségeket hidalnánk át az útidő lerövidítésével (szóval nem időutazás), hanem tényleg rövid útidővel nagy tereket be tudnánk járni, nagy távolságokat megtenni gyorsan), szóval ha megjelennénk ott, szerintem beparáznának, azt hihetnék az űrhajóra, hogy valami bomba. Kiiktatnának úgy, hogy ők ne sérüljenek, aztán megnéznék, hogy mi volt ez a szerkezet, ami berepült a légterükbe. Látnák, hogy intelligens élőlényeket (asztronautákat) nyírtak ki, és ha annyira fejlettebbek lennének, pár "év" alatt simán meg tudnák mondani, hogy az általuk meggyilkolt Földlakók honnan jöttek, és vagy jó vagy gonosz szándékkal eljönnének a Földre egy pillanat alatt (hiszen már ők is képesek lennének utazgatni hatékony tempóban az űrben).

A másik probléma tehát fordított helyzetben lenne. Mikor eljönnének az űrlények, de nem lenne velük a földi űrhajó. Mi nem tudhatnánk, hogy azért nem jöttek vissza az asztronauták, mert a felfedezett bolygón nem voltak alkalmasak a körülmények az újraindításhoz, vagy lerobbant a hajó, vagy mi történt. Viszont sajnos azt is feltételezhetnénk, hogy megölték őket, és most eljöttek, hogy kiszedjék belőlünk a Föld nevű bolygó "használati utasítását":D (hiszen mi jobban ismerjük a bolygónkat, mint ők), és aztán kiiktatnának minket. Főleg ha okosabbak lennének, akkor előbb eljátszanák, hogy barátkoznak, aztán ha megvan minden, ami nekik kell, akkor leigáznának.

Eme szempontok fényében szerintem csak akkor reagálnának jól a földiek, ha egy kifejezetten JÓHISZEMŰ és KEDVES életformát fedeznénk fel.:D Persze ha csak papucsállatkákra bukkannánk, vagy olyan lényekre, amik nem képesek eljutni a Földre (tehát tutira nem támadhatnak meg), akkor mindenki örülne, hogy megint okosabb lett az emberiség.

Huh, bocs, hogy ilyen hosszú lett, de ez megindította a fantáziám.:D

19/L

Bocsi, megint előző vagyok.:$

Tehát én nem feltétlenül örülnék egy ilyen nagyszabású felfedezésnek, mert vannak olyan felfedezések, találmányok, amelyek esetleg az emberiség végét jelenthetnék, mert nem tudjuk kezelni őket.

Pl.: az atombomba egy veszélyes találmány volt, és az elején nem is látták be, hogy mi lehet a vége, ha minden ország atombombákat dobigálna szét a Földön.