Milyen tényezők és körülmények hatására képződne VÍZGŐZ alapú gázburok egy (elméleti) bolygó esetében?

Kiszámolni nem tudom, de szerintem lehet olyan bolygó ahol csak vízgőz a légkör.

1. Kell sok víz.

2. Kell hőhatás (vagy vulkanikus, vagy közeli csillag).

3. A bolygó gravitációja meg tudja tartani a vízgőzt.

A napi hőmérséklet kis tartományban mozog, kb 20-30 C környékén valahol és ritkán alacsonyabb vagy magasabb. Nem jellemző például a 34 C kánikula mint nálunk, vagy Európában a hőségriadók napjaiban. De összességében a trópusi esőerdők éghajlata jellemzően forró, nagyon párás és nedves, esős.

A párásság éjjel-nappal magas, de éjszakára növekszik jobban meg, bár nem ezt várnánk. Nappal a kb 70% környéke és éjszakára felmegy 95% telítettségre. Éjszakára szinte telített a levegő páratartalma.

Az esőzést összehasonlítva nálunk kb havi 50 mm környéke átlagosan. A trópusi esőerdőkben a havi esőzés még alacsony is, ha egy hónapban (hónap!) csak 200 mm esik, és lehet még havi 500 mm is. :)

Megj.: jellemzően keverik a havi és éves eső mennyiséget. Itt egy jó forrás azért (eső akár évi 10 000 mm is ritkán):

[link]

Szinte minden nap menetrend szerint érkezik a nagy felhőszakadás, teljesen szokványos az esőzés. Nem véletlenül esőerdő a neve. :) És az évszakok sem túl sokban változnak, általában hasonló egész évben a klíma.

A trópusi esőerdők azért melegek, mert az Egyenlítő közelében vannak, ott meg meleg van egész évben.

"1. Ha csak 20-30 C között van a napi hőmérséklet (ami önmagában nem nevezhető forrónak)..."

Az éjszakai 20 C fok és a nappali 30 C fok az a hazai nyár közepe, amikor hétágra süt a Nap. Nem keverendő a hőségriadók 35 C fokaival, vagy még magasabbal. Szóval a 20-30 C tartomány az forró, és főként ha kb egész évben annyi.

"1. ..., akkor a magas páratartalom az, ami mégis jellemzően forróvá teszi az éghajlatot?"

Fordítva működik. A hőmérséklettől keletkezik a pára (és nem fordítva). Mint a lábos melegítésénél például.

"2. Mi az oka, hogy ott éjszaka lesz telítettebb a páratartalom?"

Van két féle páratartalom mérés:

- abszolút

- relatív (viszonylagos, viszonyított)

Abszolút páratartalom az ami konkrétan literben mérve tartalmaz a levegő. Ki is vonható laborban például.

Relatív pedig az ami a levegő hőmérsékletével is kapcsolatos, vagyis estére hűl a levegő, és a hideg levegő rosszabb párafelvevő képessége miatt telítettebb lesz.

Másképp mondva a relatív páratartalom:

a hideg levegő kevesebb párát tud felvenni >

> a meleg napközbeni levegő több párát tud felvenni >

> a nappali meleg párás levegő, ha lehűl akkor a benne lévő páratartalom ettől még ugyanannyi marad literben mérve >

> viszont azonos páratartalom a hidegebb levegő felvevőképességéhez mérve telítettebb >>>>>>> de csak relatívan!

Megint másképp mondva az abszolút literben is mérhető páratartalom az nem változik a levegő hőmérsékletétől. De lehűtve a levegőt viszonylagosan, relatívan más telítettség-képességi arányt jelent.

Vagyis este nem az abszolút páratartalom növekszik, hanem a relatív - általában ezt mérik.

"3. A magas páratartalom az, ami nem engedi az éjszakai lehűlést?"

Erre az előbbiekben már ott a válasz. A páratartalom nem növeli vagy csökkenti a hőmérsékletet.

"4. Mindez azt is jelenti, hogy az esőerdő közepén szinte ruha (vagy takaró) nélkül lehetne rendszerint nyugovóra térni?"

Hajnalra már hűvösebb lesz mint az éjszaka kezdetén (ez mindenhol így van). Lefekvéskor még kellemes tud lenni a csökkenő hőmérséklet, de alvás közben már nem biztos. Inkább egy hálózsák a javasolt. Persze egyéni, ha valakinek jól esik 20 fokban aludni reggelig :) akkor neki nem kell. A többségnek valami takaróféle inkább jobb lehet.

Amúgy érdekességnek és érhetőbbé válik - bár szerintem érted. Az időjárási jelentésekben a relatív páratartalmat adják meg és ez az általánosabban használt. Viszont itt van az Antarktisz abszolút és relatív páratartalma együtt. Vagyis ugyanaz a levegő más adatot mutat abszolút és relatív páratartalomra.

Megj: itt az oldalon az első diagram az oldal tetején az nem tudom mi, mert nem annyi az Antarktisz hőmérséklete, talán csak design elem. Ott még a -15 is "kánikulának" számít. :) Mindegy biztosan design elem.

Lejjebb görgetsz és van 5 diagram.

- Napsütéses órák

- Esős ​​napok havonta

- Csapadék mm/nap

- Relatív páratartalom %-ban

- Abszolút páratartalom g/m³-ban

Az alsó kettőn jól látszik, hogy mennyire mást mutatnak. A relatív páratartalom 70% mert annyira hideg a levegő, hogy nem tud felvenni vizet. Az aboszolút páratartalomból meg látszik hány gramm van benne ködméterenként és kb semmi, 3g. Az a 3g a sivatagokra jellemző.

[link]