Milyen tényezők és körülmények hatására képződne VÍZGŐZ alapú gázburok egy (elméleti) bolygó esetében?

Nagyon alap és egyszerű, ne is keress benne semmi különlegességen múlót valamit. A kérdés igazából a sima meteorológiai dolgokon alapszik.

Kell víz valamilyen formában, folyékony, jég, hó. Származás más kérdés, mert az, hogy van a bolygón víz onnantól már mindegy honnan és hogyan van az ott. Meteor vagy a bolygóképződéssel együtt már ott volt, de mindegy. Szóval kell ott legyen a víz valamilyen formában, tavak, folyók, tengerek, óceánok, hó és jég, gleccserek kb.

A légkörbe a víz kb folyamatosan párolog amihez elég a légkör víz felvevő képessége és hőhatás. Ha van csillag ami melegíti a bolygót akkor párolgás lesz és gőz is lesz. Ahogy telítődik a légkör vízfelvevő képességének maximumán, onnantól már nem vesz fel több vizet.

Extra hőnek nyilván a vulkánok jöhetnek szóba, így ha sok a vulkán és a víz is, akkor nagyon páradús lesz az egész légkör. Vagy ha a bolygó csillaga nagyon közel van és extra hőhatást fejt ki a bolygóra, akkor is növekedhet a hőhatás.

Röviden ez a kettő: 1 kell sok víz, 2 kell sok hőhatás.

Arra már nem tudok válaszolni, hogy a földi légkörtől nagyon eltérő légkörnél hogyan alakulhatna, mert itt a nirtogén a fő összetevő és ha más gáz vagy gázok lennének a víz párolgása és víz felvevő kapacitása is akár nagyon más lehet. De ehhez külön fizikai és/vagy kémiai szaktudás kellene, azt nem tudom. :)

Még a légköri nyomás is befolyással van rá, de talán ez neked nem érdekes egy Földhöz hasonló bolygó esetén.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

"Ez azt jelenti, hogy a telítődés lenne az a pont, ami után elkezdődik maga a gőzölgés?"

Nem.

A levegőben van mindig valamennyi víz (pára, gőz). A levegő vízfelvevő képesség korlátozott, van egy maximuma.

Ha még "fér bele" víz, és van is víz és hőség, akkor a párolgás megindul a vízfelületről egyből a légkörbe. Vicces hasonlattal élve a kevegő egy "vizespalack" és ha fér bele még víz akkor a hő+víz=párolgás megtöltni a levegőt vízzel amennyi fér bele.

A telítődés az amikor már NEM fér bele több víz. Akkor a páratartalom olyan monjuk, mint a trópusi esőerdőkben vagy egy pálmaházban, vagy egy szaunában. Csurom pára.

- "Ahogy telítődik a légkör vízfelvevő képességének maximumán, onnantól már nem vesz fel több vizet."

- "Ez azt jelenti, hogy a telítődés lenne az a pont, ami után elkezdődik maga a gőzölgés?"

A gőzölgés maga az a folyamat, amikor a vízből a légkörbe kerül a víz párolgás, gőz formájában.

Rétegezve példaként és alapvetően lentről felfelé halad a párolgás:

3. levegő

2. gőz↑

1. vízfelület

Jajj ne már :)

A telítődésig fokozatok vannak - kis páratartalom - több páratartalom - sok páratartalom - és végül a maximális a telítődés.

Teli = tele van = nem fér bele több :)

"És akkor tulajdonképpen a vízgőz alapú gázburokhoz szükséges, hogy meglegyen a telítődés vagy nem feltétlenül?"

Nem. Mint a szobai levegőben is van kevés vízpára. A trópusi esőerdők levegőjében meg több pára van. Még több van egy szauna levegőjében, de az már szándékosan kerül bele.

A kérdésedben az elémleti maximum az lehetne - gondolom lehet olyan bolygó - ahol még levegő sincs, sem oxigén sem más gázok, hanem csak a vízgőz a légkör. Feltéve ha a bolygó gravitációja megtartja a vízpárát.

Hogy értsed - amúgy nagyon egyszerű és ne keress benne valami nehezen érthető tudományos valamit - mint egy gőzölgő lábosnál is látod a felszálló vízgőzt. Ahogy ott gőzölög a víz az már egy kb maximálisan telített levegő, de az eloszlik a konya légterében folyamatosan, ahogy felszáll. Így a konyha levegője is elkezd megtelni fokozatosan vízgőzzel és akár az ablakon is megfolyhat a víz emiatt (kicsapódik).

Másik példa: télen a hidegben lehelsz egyet a levegőbe és látod a lehelletedet. Na az is vízpára és az is egyből eloszlik a levegőben.

"És akkor tulajdonképpen a vízgőz alapú gázburokhoz szükséges, hogy meglegyen a telítődés vagy nem feltétlenül?"

Vízgőz alapú, az azt jelenti, hogy a légkör fő összetevője a vízgőz. Lehetnek mellé szennyezők, de a fő összetevő a vízgőz, így aztán telítődésről sincs értelme beszélni.

Igen csak előbb a telítődést ne értse féle. Amúgy ja.

Itt van náhány a természetben előforduló gőzölgés:

Amazonas esőerdő, forró vizű tó:

https://www.youtube.com/watch?v=yRNwHoc7bq0

Yellowstone Nemzeti Park, Egyesül Államok:

(A kilövellő forró víz mellett látható a sok vízgőz is ami a légkörbe kerül.)

https://www.youtube.com/watch?v=t5IDzsVTf-Q