A Földbolygónk felsőbb (szabad szemmel nem látható) levegőrétegeiben mekkora a vízmennyiség? Jelentősnek mondható? A légkör melyik részében (hány km magasan) található meg leginkább a víz?
Aha, értem.
És akkor már csak egy kérdés maradt: A trópusi esőerdő 100 %-os páratartalma nagyságrendileg mennyi elnyelt vizet jelenthet? - ha mint kiindulási alapot vesszük.
Még egyszer.
A levegő oldott víztartalmát elsősorban a hőmérséklet befolyásolja.
100% jelzi a maximum értéket, amennyi vizet az adott hőmérsékleten a levegő fel tud venni és utána telítődik, ha ennél több víz van ott, akkor az vízcsepp formájában kiválik.
mínusz húsz °C esetén ez a határérték 1 gramm/köbméter. Ez a max, a 100%.
plusz harminc °C - nál pedig a felvehető max. vízmennyiség 30 gramm/köbméter.
Ahogy tovább emelkedik a hőmérséklet, úgy a levegő vízfelvevő képessége tovább nő, fejből nem tudom, de van rá táblázat.
Tehát mondjuk 30°C nál a 100% páratartalom 30 gramm/köbméter (ez elvi érték) de ott éppen csak 15 gramm/köbméter az aktuális páratartalom, akkor ott 50% relatív páratartalomról beszélhetünk.
Ugyanez mínusz 20°C esetén a max., a 100% 1 gramm/köbméter, akkor ott az 50% páratartalom 0,5 gramm/köbméter vizet jelent.
#11
Az aktuális hőmérséklettől függ.
30 gramm/köbméter - azaz csupán 30 milliliter, ez esetben.
Nagyon köszönöm a kimerítő, egyben használható válaszodat!
Bocsánat!
Létezik, hogy +30 Celsius fok a plafon? Hogy efölött (40, 50 fok) a hőmérséklet fölött már nem képes több vizet magába szívni a levegő?
Illetőleg ezzel váratlanul felmerült a kérdés: A troposzférában történik vízkicsapódás? Ha igen, akkor (képzeletben) meddig érne nekünk a víz? A bokánkat ellepné?
A természetben létezik 30°C-nál melegebb levegő is, így a hőmérséklet emelkedésével a felvehető páratartalom maximuma folyamatosan nő, de normális körülmények között ez nem haladja meg az 50-60°C-t. Ennél melegebb levegő a természetben nemigen van.
Extrém esetben, például lávafolyam felett meghaladhatja, de fizikailag az elvi 100 °C hőmérsékletű levegő fölött már a víz amúgy is gőzzé válik és 'kiforr' a levegőből.
Természetesen történik vízkicsapódás a troposzférában, a planetáris rétegben, ezt hívjuk esőnek, csapadéknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!