Mi lesz, ha berakunk egy fakockát vákuumba és felmelegítjük 2000 fokra?

Ha egy fakockát vákuumba rakunk és felmelegítjük 2000 fokra, akkor a fa szétszárad, és elégeti magát. A fa égetési folyamata során gázok és füst keletkezik, amelyekben szén-dioxid, vízgőz, metán, és egyéb vegyületek találhatók.

A fából származó szén a vákuumban marad, és egy szén-por formájában. Egyes anyagok, mint például a kén és az arzén, amelyek a fában találhatók, szintén a vákuumban maradnak és összegyűlnek.

A 2000 fokos hőmérséklet rendkívül magas, és ez szinte biztosan teljesen elpusztítja a fát. Emiatt ez a folyamat jelentős mennyiségű CO2, szén-monoxid és egyéb káros anyagok kibocsátásával jár.

Hőbomláson esik át.

Tetemes részben celulózból áll, ami szénhidrátként szénre és vízre bomlik. Számítanék még szénmonoxidra, metanolra, ammóniára és mindenféle kátrányra, ami a vákuumban elpárolog és koromként ráég az edény 2000 fokos falára. A P,S,Mg,Ca,K,Na nagyrészt egy szenes, hamus kupacban vissza marad.

Vákuumban nincs oxigén, így égés, illetve oxidáció nem lenne, legfeljebb annyi, ami magából a fa anyagából kerülne ki, de a fa szerkezete, a rostok izzanának és anyagszerkezetük nehezen bomlana fel, csak erős savakkal bomlik a cellulóz, ami a fakocka fő anyagát adja.

Képlete (C⁶H¹⁰O⁵)n (kicsit nem a szokásos módon írva)

Vákuumon keresztül infravörös sugárzással fel lehet hevíteni, a többi attól függ, zárt helyen történik e mindez.

Ekkora hőfoknál előfordulhat már (nem tudom biztosan) a termikus bomlás, ekkor keletkezhet szén a cellulózból és a 2H²+O² az durranógáz néven közismert, amely már felrobbanhat, így keletkezhet széndioxid és hidrogén meg víz .

Ha nem veti szét a tartályt a nyomás, akkor a víz megmarad víznek, mert annak a termikus disszociációja bekövetkezzen, legalább 3000 °C szükséges, bár azt nem tudom, a kialakuló nyomás következtében mi történik, illetve a durranógáz explodálása mennyire emeli a hőmérsékletet.

Ha a vákuum nincs zárt térben (pl világűr), vagy a tartály nem bírja a kialakult nyomást, akkor a szén és a vízmolekulák hidrogén szétspriccelnek.

Elképzelhető, hogy metán, vagy egyéb szénhidrogén képződik a szénből és hidrogénből.