Vulkáni működéskor kb. hány km/h sebességgel történik meg maga a kitörés?
10: Nem tudjuk pontosan. Miután soha senki nem mérte ki ezt még teljesen egzaktan, hitelt érdemlően. A gond ott vqan, hogy nagyon nehéz ezt pontosan kimérni. Pont a hangsebesség környékén nagyon nehéz pontosan mérni az áramlási sebességeket. És a mérési bizonytalanság miatt lehet alatta egy picivel, egy picivel felette. De gyakorlati jelentősége egészen egzaktan 0. Hogy ilyenkor kilövelő anyag éppen a hangsebesség alatt, vagy picivel felette távozik (arról nem beszélve, hogy ilyenkor a hőmérsékletek miatt az sem egyértelmű, hogy ott mennyi is a hangsebesség azon a hőmérsékleten /ami szintén több száz fok is lehet, pl. 0 fokos levegőben a hangsebesség 332 m/sec, 100 fokos levegőben 386 m/sec kb. 15% a változás).
Ha tudományról beszélünk az egy elég "egzakt" ezen a szinten, hogy a hangsebesség közelében.
Miben lenne más ha 1200 km/h vagy 1250km/óra jön ki? De kérdezhetem az 1200 és az 1300 közti különbséget?
#13
Óriási vagy! :) Perfekt! Jól megfogtad a lényeget!
Ez a válasz tette egészen érthetővé számomra a folyamatot.
De - ahogy az előzőkben írták - a megközelítő érték, az ott van, ugye?
Nagyon szépen köszi (mindenkinek)!
13: Azért az megvan, hogy magasabb hőmérsékleten más a hangsebesség? És egy vulkáni robbanás esetén nem 20 fokos levegő fog megindulni. Az ilyen robbanásoknál az adott hőmérsékleten érvényes hangsebesség a határsebesség. Ezért teljesen értelmetlen a kérdés pontosítása. Főleg az 1235 km/h (340 m/sec ami kb. 20 fokon igaz). De ha a hőmérséklet emelkedik (fent már írtuk a 100 fokos esetet ahol 386 m/sec => 1390 km/h ami több mint amit utána pontosította a kérdező a +100km/h-t). Tehát a robbanás középpontjában ahol forró minden (azért el lehet képzelni, hogy itt nagyrészt olvadt kőzetszemcsék is vannak, és az nem 100 fokon olvad...) a magasabb hangsebesség miatt a 20 fokra viszonyított hangsebesség elméletileg átléphető. Ezért is nagyon nehéz itt bármit mondani. És ahogy tágul a "felhő" és hűl (plusz a közeg ellenállás) fogja lassítani az egész folyamatot. De miután ilyen mérést soha senki nem végzett el, megfelelően elvárt pontossággal cask becsülni lehet sok mindent.
A kérdező ott van eltévedve, hogy a hangsebesség nem egy olyan abszolut határsebesség mint a vákuumbeli fénysebesség. Rengeteg dolog függvénye. És eleve már a hangsebesség közelében fellépnek azok a jelenségek amik a hangsebességhez kapcsolódnak. És az, hogy a technikai életben meg lett húzva egy határ 1235km/h (vagy bármi) az egy technikai érték. A valóságban soha sem lesz ténylegesen ennyi a levegőben a hangsebesség, annyi mindentől függ, és változik (leginkább a hőmérséklettel, de egy rakás dolog még befolyásolja). Pl. totál jól megfigyelhető volt a két igen nagy magasságban elvégzett ejtőernyős ugrás során, hogy az ejtőernyős (miután ott volt rájuk akasztva egy rakás műszer) mikor milyen sebességgel haladt, és az hogyan viszonyult a földfelszín közelében 20 fokon mért hangsebességhez (alacsony nyomás, és extrém alacsony hőmérséklet hatása...). Itt pont a másik felével állunk szembe, magas nyomás és hőmérséklet. És ilyen körülmények között ugyan ma már modellezhető, de miután túl nagy gyakorlati jelentősége nincs (mert kb. a kérdezőn kívül senkit nem érdekel pontosan, mert semmilyen információt nem fog hordozni), senki nem számolta végig, hogy egy robbanásos kitörtés epicentrumában mennyi a tényleges hangsebesség és pontosan hogyan áramolnak a részecskék.
Ahol ez többé kevésbé végig lett számolva az az atomrobbanás környezete, mert ott nagyon kellett ezt tudni (hogy még egy ideig egybe maradjon az atombomba, hogy minnél nagyobb legyen a hatásfoka), illetve a klasszikus gyújtású hidrogénbomba esetén volt még nagyon nagy jelentősége. Ott lehet találni ilyen számításokat és modelleket (ilyen számításokban még Kármán Tódor és Neumann János is részt vett még a számítógépek előtt, de ez már off a kérdés tekintetében).
Össszefoglalva nincs relevanciája gyakorlati oldalról, hogy a vulkáni robbanás epicentrumában a kilövelő anyag pont a "hangsebesség" alatt vagy pont hangsebességgel távozik. Különösen azt figyelembe véve, hogy nincs ember aki megmondaná, hogy az epicentrumban mennyi a hangsebesség a robbanás pillanatában illetve röviddel utána.
#15 kérdezi:
"13: Azért az megvan, hogy magasabb hőmérsékleten más a hangsebesség?"
Válasz:
Teljesen tisztában vagyok a dologgal, viszont van értelme annak a durva megközelítésnek amit írtam. A vulkánkitörés a méretei miatt szól nagyot, nem azért mert mechanikailag olyan nagyon extrém paraméterekkel bír a kitörés helye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!