Miért melegszik fel gyorsabban a lombos erdő feletti levegő, mint a homokfelszín felett?

Tényleg gyorsabban melegszik az erdő? Ez személyes tapasztalat, vagy olvadtad valahol?

Nem kötekedni akarok, ha ismerjük a körülményeket, lehet könnyebb válszt adni.

Én ponthogy úgy tudom egy üres sík terület gyorsabban reagál a változásokra, mint egy erdő.

#2 Ezt én is így tudom (a zárt lombtakaró miatt jobban tartja a nedvességet és a hőt).

Talán valami olyasmi jutott eszembe, hogy nem a felszínhez közeli hőmérsékletről van szó, hanem az erdő FELETTI levegőről, és a sötétzöld lombkorona teteje többet elnyel a napsugárzásból és jobban melegszik, mint egy világos homokos felszín... de intuitívan valahogy ezt sem sikerül elképzelni, a növényi részek nem melegszenek annyira, mint a homok.

A napsütés hatására a fák vizet bocsájtanak ki, ezért a nedves és meleg levegő gyorsan elkezd felfelé szállni.

A sivatagos felület albedója nagyobb, jobban visszaveri a napfényt és jobban beveszi amit elnyel. Nem olyan hőszigetelő mint az erdő, ezért gyorsan bevesz és kiad nagy hőmennyiségeket a nap folyamán.

Bár a felszínen nagy a hőmérsékleti ingadozás de nem képez olyan könnyen felszálló légtömegeket mint az erdő, mert nem nedvesít. Inkább hőmérsékleti inverzió alakul ki a felszín közelében, ami délibábként jól látszik.