Ha mi emberek egy érzelemmentes faj lennénk, akkor a tudományos és technológiai téren sokkal előrébb tartanánk?

Nem, akkor ott tartanánk, ahol a mélytengeri halak.

A harag is érzelem. De az embert az együttműködés és a versengés egyvelege tette azzá, ami. Ha az előbbiből volt egy kicsit több, gyorsabban haladt előre, ha az utóbbiból, lassabban. Ez ma különösen igaz.

Nehéz elválasztani az ösztönös irracionális késztetések, és az alkotói hajlamok érzelmi alapjait.

A fejlődést minden esetben a felfokozott szellemi tevékenységünknek köszönhetjük, és a fejlett agy természetesen nem lehet meg érzelmeknek nevezett, tudatosan nem kontrollált késztetések nélkül.

A mesterséges intelligencia éppen így érzelmi viselkedést fog produkálni a fejlettsége megfelelő szintjén.

A technológiai fejlődés legnagyobb mozgatórugói a kíváncsiság és a lustaság. Mindkettő érzelem. De egyébként is, ha belegondolunk, az érzelem és a motiváció nagyjából egy pénzérme két oldala. Elválaszthatatlanok.

Ha ezt kiölöd (sok egyéb más mellett), akkor mi venné rá a fejlődésre akár az egyént, akár a csoportot?

Megjegyzem csoport sem lenne. Az együttműködés is érzelmekre alapul. A kötődés erősíti a belső kohéziót, az agresszió segít a csoportokat a más csoportokkal szembeni előnyszerzésben, illetve csoporton belül a deviáns tagok kiszűrésében.

Jó kérdés... halakkal együtt lehet működni.

Nekik nincs érzelmi agyuk - de hogy érzelmeik vannak-e? Az jó kérdés.