Van itt elméleti fizikához értő?

"Eddig jól mondom?"

Igen

Az izzó nem jó erre túl lassú.

A dióda helyett egy ledet kötsz oda az fel fog villanni mint indikátor.

(Használják is ezt a megoldást.)

Igen a méretezéstől függ hogy mekkora feszültségek és áramok jönnek létre.

Az autó transzformátor ami a gyújtást csinálja pont ilyen.

Az a probléma hogy azt nem értetted meg ha a tekercs végeit a megszakítás után szabadon hagyod akkor valóban nem épít ki újabb fluxust, mivelhogy nem folyik áram, csak feszültség keletkezik.

Abban a pillanatban ahogy rákötöttél valamit akkor már lesz áram és fluxus is. És ciklikusan ki fog épülni csak ha fogyasztó van rajta akkor nagyon gyorsan el fog csillapodni. (A leded sem egyszer fog felvillanni hanem többször csak olyan gyors egymásutánban hogy egynek látod ami halványodik. )

Ez így egy rossz hatásfokú RL kör.

Van ami ki is használja ezt a jelenséget ha a keletkező feszültséget és áramot letárolod egy kondenzátorban.

Akkor ciklikusan és színuszosan ingázik az egész a fluxus a feszültségek és áramok között. Ez így már egy LC -kör és ha jól van méretezve akkor kicsi a csillapítása és egész hosszan képes szinuszjelet generálni. (Néha néha azért adnak bele egy kis energiát pótlandó ami elveszett.)

Rádió technikában ezt használták.

Viszont ha leddel akarod ezt indikálni akkor egy RLC kört hozol létre aminek nagy a csillapítása. Bár nagyon nagy kondenzátorral (farádos) és sok henris tekerccsel elég lassú lenne ez az oszcilláció hogy láss pár felvillanást mielőtt "elalél" belőle az energia.

1

„Az a probléma hogy azt nem értetted meg ha a tekercs végeit a megszakítás után szabadon hagyod akkor valóban nem épít ki újabb fluxust, mivelhogy nem folyik áram, csak feszültség keletkezik.”

Ebben az esetben is folyik áram, igen rövid ideig, az kapcsoló érintkezői között keletkező íven keresztül. De a kérdés pont nem erről szólt.

„És ciklikusan ki fog épülni”

Nem, az egyenfeszültségre kapcsolt soros RL kör kikapcsolásakor – ha az RL kör kapcsait rövidrezárják – az áram folyamatosan, exponenciálisan csökken, nincs semmiféle ciklikus lengés.

„Ennek az áramnak a nagysága akár jóval nagyobb is lehet, mint a megszakítás előtti áram. Méretezés kérdése.”

A következő ábrákon látható, hogy nem lehet nagyobb az áram, mint amennyi a kikapcsolás előtt volt. Ez ahhoz hasonló, mint amikor feltöltenek egy kondenzátort, annak feszültsége sem lehet nagyobb, mint amennyire fel lett töltve.

„A tekercs áramának megszakítását követően, a mágneses fluxus hirtelen eltűnése”

A mágneses fluxus nem tűnik el hirtelen. Kikapcsolás után a tekercs kapcsainak rövidrezárásakor – vagy a te példádban a diódán keresztül – folyamatosan, exponenciálisan csökkenve, de tovább folyik az áram. Amíg a tekercsben áram folyik, addig létrejön a mágneses fluxus is, majd az áram nullára csökkenésekor megszűnik a mágneses fluxus is. Szintén a kondenzátorhoz hasonlítva: ha egy feltöltött kondenzátort kisütsz egy ellenálláson keresztül, akkor az abban levő töltésmennyiség sem csökken egy pillanat alatt nullára.

A tekercs egy ellenállás és egy induktivitás soros kapcsolásával helyettesíthető. A soros RL kör kikapcsolását például itt nézheted meg a 13-14. oldalon:

[link]

A 14. oldalon, a 19.4. ábrán a t1 időpont a kikapcsolás pillanata, itt láthatod, milyenek a jelalakok, akkor, ha az átkapcsolás után a tekercs kapcsait rövidrezárják. A kikapcsolás pillanatában a tekercs kapcsain a feszültség nulla lesz, az áram exponenciálisan csökken. Ha az általad leírt módon rákapcsolsz egy diódával sorosan kapcsolt ellenállást, akkor a tekercs kapocsfeszültsége a kikapcsolás pillanatában nem nulla lesz. Ilyenkor keletkezik valamekkora feszültség a tekercs kapcsain ebből levonódik a dióda nyitóirányú feszültsége és az kerül az ellenállásra (fogyasztóra). Az ellenálláson folyó áram és a rajta eső feszültség is folyamatosan csökken. A dióda nyitóirányú feszültsége sem lesz teljesen állandó, mert folyamatosan csökken a rajta folyó áram. Nagyjából a fenti ábrákat veheted figyelembe, annyi különbséggel, hogy a tekercset helyettesítő induktivitással és ellenállással még sorosan van kapcsolva a dióda és a fogyasztó. A diódát a rajta eső közelítőleg állandó 0,6…0,8 V-tal veheted figyelembe. A diódán eső feszültség kevéssé függ a rajta folyóáramtól. Az RL kör időállandója pedig a rákapcsolt ellenállás miatt csökken, L/R helyett L/(R+Rf) lesz.

Röviden:

A gerjesztőáramkör megszakítását követő pillanatban a tekercs árama változatlanul folyik tovább. Ha ez az áram nem talál utat magának, akkor feltölti a tekercs szórt kapacitását - és ha a tekercs energiája elég nagy, akkor átüti a szigetelő közeget. Ha valamilyen fogyasztó van a tekercsre kötve, akkor abban emésztődik fel a tekercs energiája - ahogy már azt az előttem hozzászólók említették.

Ez hétköznapi elektrotechnika - nem keményvonalas elmélet fizika. A kisebb elektronikus tápegységek és dugasztápok "flyback" áramköre így működik!

"Nem körök rá semmit. A dióda ott van, az áramkör megszakításának pillanatában."

Ez az önellentmondó amit írsz.

A dióda (és lámpa ) ott van tehát van egy zárt áramköröd amiben tud folyni áram!

Persze technikailag #7 -nek is igaza van ha tényleg abszolút semmi nincs rákötve akkor is folydogálnak ott áramok. Csak a különbség nagyságrendekben mérhető.